Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Vavrik Béla: Közgyűlési megnyitó beszéd a Magyar Jogászegylet huszonötéves fennállásának évfordulója alkalmából [243., 1905]
lü mány alapvető tételei várják a homályból való kibontakozást. Nem csoda ha Bergbobm hires munkájában (Bechtsphilosophie u. Jurisprudenz) panaszkodik, hogy semmi sem áll abból a mit a jogtudósok tanítanak, de javítani még eddig ő sem tudott a helyzeten. Szerencsése azonban a jogi alapfogalmak construálásá- nak tétovázása nem fenyegeti veszélylyel a gyakorlati jogéletet ; törvényes elismerésben azok nem részesülnek, és alaki természetüknél fogva függetlenek egyes tételes jogok különös tartalmától (Bierling), miért is a jogszabályokra befolyást alig gyakorolnak, a hol pedig a törvény maga használja őket, értelmük iránt ritkán támadnak félreértések, melyeket ha mégis előfordulnak, eloszlat a helyes törvénymagyarázat. Ihering szerint a jogi alapfogalmak a tőle ú. n. magasabb, productiv jogtudomány vívmányai, a mely a jog nyers anyagát fogalmakká alakítja, gyakorlati értékük főleg abban áll, hogy az összes joganyag feletti uralmat megkönnyítik, az egész jogrendszert szemlélhetőbbé és hozzáférhetőbbé teszik, megkímélve a jogászt sok positiv részlet emlékezetben tartásától. Egy időben Ihering valódi lelkesedéssel szólt a jogi construá- lás művészeti és sesthetikai élvezetéről és gyönyöreiről, míg később maga is metsző gúnynyal emlékezik meg a jogtudósok szenvedélyes fogalom construáló műveleteiről (Scherz und Ernst in der Jurisprudenz); ebben az ellentétben épen úgy mutatkoznak a régi eszménykép iránti elhidegiilés jelei, mint a logikai és dialektikai elem korábbi dicsőítése tekintetében, mely később nála annak szigorú mértékű méltánylására szállott alá. De tudni való, hogy a fogalmi construálás ép oly kevéssé csalhatatlan, mint minden egyéb neme a tudományos kutatásnak, noha még hiányai és sikertelensége is hasznára szolgálnak a tudománynak, a mennyiben a fogalmak további helyesebb kiépítésére ösztönöznek, feltéve, hogy a részletben téve- dőt különben helyes alapon komoly törekvés vezette (Lásson). De hosszabb időzés az elmélet ezen tarlóin sem különösebb okulást, sem élvezetet nem nyújt és ha innen egy lépést tovább teszek, belejutok a jogbölcsészet anarchikus országába, a melyről kívánok nehány szóval megemlékezni.
