Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
legi jogunkban, épugy a «tj.» szerint is igen nagy szerepe van az ítélet ama részének, a melyet tényállás-nak szokás nevezni. Ez alatt annak előadása értendő, hogy a felek mit adtak elő. Az Ítéleti tényállás az olyan perrendekben mint a minő a mienk vagy a német, a melyek a szóbeliségnek rendkívül nagy szerepet juttatnak, s a melyek ennélfogva a bírói észlelésnek az ítélet hozatala előtti Írásba foglalására vagyis a jegyzőkönyvezésre nem nagy súlyt fektetnek, igen nagy jelentőséggel bir, mert itt tulajdonképen az ítéleti tényállás az az irat, a melyből a felsőbb bíróság tudomást nyer az alsóbb fokon előadottakról. Az ilyen perrendekben bizonyos fokig elvi ellenmondás az ítéleti tényállással szemben bizonyítékul odaállítani a tárgyalási jegyzőkönyvet és mellékleteit, midőn ezek a szóbeliségnek elfogadott rendszerénél fogva nem is adhatnak kimerítő felvilágosítást arról, hogy a felek mit adtak elő. Készséggel hozzáteszem azonban, hogy miután a mi törvényünk és a javaslat a szóbeliséget nem alkalmazzák oly mereven mint a német pr. nevezetesen, hogy tágabb körben engedik meg a tényállításokat az ítélet hozatala előtt is Írásba foglalni, az elvi ellenmondás itt nem túlságosan nagy és talán a gyakorlatban sem fog szülni nehézségeket. Ennélfogva azt itt tovább nem is kifogásolom. A két reform ismertetése teljesen beigazolta, a mit fentebb kiemeltünk, hogy az új felülvizsgálat más természettel bir, mint a jelenlegi, de azért még nem tiszta felebbezés, hanem a kettő közt mint mind a kettőnek elemeiből megalkotott sajátszerű válfaj, középhelyet foglal el. Az igazságügyi bizottság, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálatnak jellegét megváltoztatta elejtette a kormányjavaslatnak jelenlegi jogunkkal megegyező azt a rendelkezését, hogy felülvizsgálatnak csak jogszabály megsértése miatt van helye. (530. §). Kétségtelen, hogy a bizottság szövege szerint felülvizsgálatnak nemcsak ebből az okból hanem bizonyos ténykérdések miatt is van helye, s így a rendelkezés elejtése helyes volt. Csak attól kell óvakodnunk, hogy az elejtést odamagyarázzuk, hogy a bizottság a felülvizsgálatot közönséges felebbezéssé alakította volna át, mert szabály gyanánt ezentúl is állani fog az a tétel, hogy a felülvizsgálat csak az u. n. jogkérdés elbírálására szorítkozik, míg az u. n. 3* 3b 219
