Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
32 ügyi bizottság ezen tágít és két különös esetben megengedi, hogy a felülvizsgálati biróság a fél kérelmére az ú. n. ténykérdést is felülbírálhassa. Ekként az új felülvizsgálat mintegy középhelyet fog elfoglalni jelenlegi felülvizsgálatunk és a felehbezés közt. ; \)r Lássuk már most az erre irányuló újításokat egyenként. f Az első az, hogy: valamely tényállás valóságának vagy valótlanságának megállapítását azon az alapon is lehel felülvizsgálni, hogy a megállapítás . . . nyilván helytelen ténybeli következtetéssel történt. Hogy ez a szöveg tulajdonképen mit jelent, azt csak úgy bírálhatjuk el, ha figyelembe vesszük a § utolsó bekezdésének azt a rendelkezését, a melynek értelmében, ha a felebbezési biróság ítéletének tényállását nyilván helytelen ténybeli következtetés czimén támadják meg, a tényállást a bizonyítás mérlegelése vagy tárgyalás alapján megállapítani nem lehet. Más szavakkal, ha a fél a felebbezési biróság Ítéletét nyilván helytelen ténybeli következtetés miatt támadja meg, a felülvizsgálati biróság csak úgy hozhat érdemleges ítéletet, ha az a régi tényállás alapján lehetséges. Ha azonban a nyilván helytelen ténybeli következtetést a régi tényállás alapján felülbírálni nem lehet, akkor a felülvizgálati bíróságnak a felebbezési biróság ítéletét fel kell oldania és ezt a bíróságot újabb eljárásra kell utasítania. Ekkor ugyanis a nyilván helytelen ténybeli következtetés csak új tényállás alapján igazítható helyre, új tényállás azonban csak bizonyítás mérlegelése alapján készülhet, már pedig a § világosan kizárja, hogy a felülvizsgálati biróság bizonyítás mérlegelése alapján új tényállást készítsen. Ha így vesszük az újítás értelmét, akkor kétségtelen, hogy a ténybeli következtetés nagy terjedelemben beleesik a felülvizsgálat körébe. Nemcsak az általánosító ténybeli következtetésre fog kiterjeszkedni a felülvizsgálati biróság hatásköre; az, mint az előző pontban kifejtettem, minden reformatorius felülvizsgálatnak szükségképeni eleme, hanem a ténybeli okozati következtetésre is, t. i. a bizonyításra is ki fog terjedni, de csak annyiban, a mennyiben nyilván helytelen következtetésen alapszik. Ekként kétségtelen, hogy meg fognak szűnni a tény és jogkérdés közt azok a határsértések, a melyeket az 216
