Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
27 Ténybeli és jogbeli következtetés egyaránt összehasonlításon alapulnak. Ha bizonyos a jelenben észlelt tényekből bizonyos múlt tényekre mint okokra következtethetünk, ez, mint már ki is emeltem, azért van, mert más azonos és ismert esetek összohasonlításából tudjuk, hogy ezeknek ugyanolyan tények okai, mint a minőkre a jelen esetben következtetünk. Ha pedig bizonyos kiderített tényeket jogszabály alá foglalunk, ezt szintén úgy tesszük, hogy azokat összehasonlítjuk azokkal a képzeleti tényekkel, a melyeket a törvényhozó a jogszabály megalkotásánál szem előtt tartott, s ha azt találjuk, hogy azonosak, akkor ugyanazt a jogi következményt is fűzzük hozzájuk. És ez volt az oka annak is, hogy az uralkodó felfogással szemben azt a tételt állítottam fel, hogy a felülvizsgálatnak az a rendszere, a mely szerint a legfelsőbb bíróság reforma- torius hatáskörrel bir és a melyet a mi jogunk is követ, a tény és jogkérdés teljes elválasztását, bármennyire is törekszünk erre, nem engedi meg. Ennek az elvi álláspontomnak kifejtésénél még egy esetleges elllenvetéssel kell számolnom. Azt mondhatná ugyanis valaki, hogy az az összehasonlítás, a mely a jogszabály alá foglalás czéljából szükséges, nem egyéb, mint jogbeli következtetés. És gyakran halljuk is, a mi eme lehető ellenvetésnek alapot látszik adni, hogy az, mi tekintendő kárnak, mi a dolus, culpa, mora, tévedés, színlelés stb. jogi fogalmak, a jogkérdés elemei. Ámde különböztessünk. Midőn a jogszabályt felállítják, bizonyos életviszonyokat tartanak szem előtt, a melyeknek általános tulajdonságaira való tekintettel éppen történik a jogszabály felállítása. Amaz életviszonyok és bizonyos általános tulajdonságaik azonban már a jogszabály előtt is fennállanak; mások által előidézett értékcsökkentés, rosszhiszeműség stb. már előbb elfordulnak, még mielőtt azok következményeit a törvényhozás szabályozná. Nem mondhatjuk tehát, hogy ezek már a priori jogi fogalmak, a jogkérdés elemei, hanem oly tények, a melyekhez a törvényhozó a maga rendelkezését fűzi. Ezek azok az általánosított képzeleti tények, a melyekkel való azonosságát a concret ténynek kell megállapítanunk, hogy a jogszabály alá foglalhassuk. III. Mielőtt a jelenlegi felülvizsgálati rendszerre vonatkozó 211
