Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Magyary Géza: Felülvizsgálat a polgári perrend törvényjavaslatában a képviselőház igazságügyi bizottságának módosításai szerint [240., 1904]
10 nak a felülvizsgálat alapját a jogkérdésre szorítani.» Igaz ugyanígy folytatja tovább, — hogy a perben minden kérdés a ténykérdés vagy a jogkérdés körébe tartozik. Azonban kétségtelen az is, hogy vannak olyan kérdések is, a melyek megítélését megnyugvással reá lehet bizni a harmadfokú bíróságra akkor is, ha előtte szóbeli tárgyalásnak és bizonyításfelvételnek nincs is helye. Ilyen kérdések például a kereskedelmi gyakorlatnak és általában a tényleges szokásnak alkalmazása, a gyakorlat által nálunk ténykérdésnek minősített az a kérdés, hogy a jogügyletet nem szinleg kötötték-e, a tartásdíj összege, általában mindazok az általános tapasztalati szabályok és azok alkalmazása, a melyekre a tudomány vagy a mindennapi élet tanít. Az ilyen és hasonló kérdésekben a felülvizsgálatot csakis a törvénynek rendelkezése, de nem valamely gyakorlati nehézség zárja ki és ebbe az olyan törvényhozás, a mely a felülvizsgálatot első sorban a felek érdekében kívánja szabályozni, nem nyugodha- tik bele.» íme hosszú irodalmi és törvényhozási küzködésnek az az eredménye, hogy a tény és jogkérdés elválasztásán alapuló felülvizsgálat bizonytalan és czélszerűtlen. Vájjon ez csakugyan így van-e? Vájjon helyesebb-e az a reform, a melyet az igazságügyi bizottság tervez? És vájjon ez a reform valóban reformja-e a jelenlegi felülvizsgálati rendszernek ? Mind ezt igen tisztelt Teljes-ülés, mielőtt a törvényhozás a döntő lépést megtenné, első sorban nekünk feladatunk elbírálni. Én, midőn szerény tehetségemmel ennek a rendkívül nehéz kérdésnek megvilágítására vállalkoztam, úgy voltam meg- J győződve, hogy ez csak akkor sikerülhet, ha tisztán áttekintjük azokat a szellemi műveleteket, a melyeket a biró a felülvizsgálat czéljából végez. Az a nagy homály, a mely a felülvizsgálat kérdését még most is borítja, noha egyike azoknak, a melyekkel legtöbbet foglalkozunk, annak tulajdonítandó, hogy hogy nem látjuk elég tisztán ama szellemi műveleteket. Ennélfogva a czél elérésére az első lépés, megvilágítani a felülvizsgálat logikai műveleteit és csak ezután következhe- tik annak elbírálása, vájjon a reform czélszerű-e? 194
