Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
Ill lésre, azonban az, a mit felszólaló úr állított, egyszerűen nem álL Tessék a Curiának egy határozatát megmutatni, a melyben kimondja, hogy az ügynök a társulat meghatalmazottja. Ilyen nem létezik; ezt soha a Curia ki nem mondta. Igenis vannak olyan esetek, a midőn azt mondta a Curia, hogy az ügynöknek ténykedéseiért felelős a társulat, hogy bizonyos meghatározott esetekbén és különösen az ajánlat kitöltése körüli eljárás alkalmából megbízottja a társulatnak. Ebben semmi új sincsen. Azt látjuk, hogy harmincz év óta a Eeichs- gericht hasonlóképen azon az állásponton van, hogy az ajánlat kitöltésénél, a midőn egyes interpretationális kérdésekről van szó, és az ügynök a félnek interpretálja az illető kérdést, hogy abban az esetben az ügynök a társulat megbízottjaként járt el, és ehhez képest a társulat ezen ténykedéseiért felelős. Azt mondja továbbá a felszólaló úr, hogy nagy összeget ítélt meg a Curia valamely biztosítottnak, talán százezreket, pedig díjat nem fizetett. Hát ismerem az esetet; ez sem áll. Igenis megítélték a nagy összeget, mert a Curia úgy találta, hogy a biztosító-társaságnak nincs igaza, a kedvezményezettnek pedig igaza van. De hogyan állott ott a dolog ? Ott a biztosítási díjak nemcsak pereltettek, hanem a társulatnak jogerős Ítélete is volt, sőt az egyik részben, úgy emlékszem, jelzálogilag is biztosítva volt a díjkövetelése. Hát hol van itt az igazságtalanság? A biztosított is tartozik fizetni, és a társulat szintén tartozik fizetni. A felszólaló úr állítása tehát a tényeknek szintén nem felel meg. Végre azt mondja a tagtárs úr, hogy nagy igazságtalanság az, hogy a díjakra vonatkozólag holmi naptári idő hozatott be ; hogy az valóságos unicum. Ott sem áll úgy a dolog, a mint méltóztattak előadni; nézetem szerint ott is egészen helyes a Curia álláspontja. Mert hogy áll a dolog ? Ha nincsen a kezdet naptárilag meghatározva a kötvényben, abban az esetben a társulat kikötheti azt, hogy a szerződés hatálya — nem érvénye — akkor kezdődik, a midőn a biztosítási díj lefizettetett. Tehát ha a biztosítási díj le nem fizettetett, a szerződés hatálya kezdetét nem vette. Mi következik ebből? A társulat koczkázatot nem viselt. Ha pedig a társulat koczkázatot nem viselt, akkor a koczkázatnak ellenértékét, a díjat nem köve183
