Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
91 az összes társaságok biztosítási föltételeiben az volt kimondva, hogy a biztosítási szerződés hatálya akkor kezdődik, midőn a fél az első díjat megfizette és a kötvény átadatott, miután a keresk. törvény 468. és 507. §-ai értelmében a biztosító társaságoknak ezen különös megállapodása a biztosítottal szemben nem állhat fenn, mert a bizt. szerződés létrejöttét a keresk. törv. 468. §-a szabályozza és így szerződés létesülvén, a fél tartozik is szolgáltatni; tartozik tehát a díjat lefizetni, annál is inkább, mert első sorban a biztosított fél tartozik a szolgálat teljesítésével és csak másodsorban a biztosító fél annál is inkább, minthogy a biztosító kötvényben nyugtatva is van az első díj és így a biztosító társaság nem is lehet azon helyzetben, hogy átadja a biztosítottnak a kötvényt mindaddig, míg a díj le nem fizettetik. Ez volt 25 éven keresztül a curia álláspontja. Most a m. kir. curia abból indulva ki, hogy a biztosítottnak talán egyáltalában nem kell eme díjat fizetni, megváltoztatta ezt a gyakorlatot és kimondta, hogy a mennyiben nincs naptárilag meghatározva a biztosításnak kezdőpontja, a társaság koczkázatot nem viselvén, nem is tartozik a fél annak ellenértékét a biztosítási díjat fizetni. Nem keresem az okot, hogy miért lett ez az intézkedés létesítve, daczára annak, hogy a 26. sz. polgári teljes ülési határozattal ellenkezik és daczára annak, hogy ez csak egy kereskedelmi szaktanácsban hozatott, más tanácsban azonban megitéltetett az első díj, azonban a legújabb praxis szerint ezen polgári természetű ügyek az egyöntetű eljárás szempontjából a kereskedelmi tanácsba vitetnek át. (Egy hang: Nagyon helyes!) Az tény, hogy mindenesetre sokkal jobb, ha ez egyöntetűen történik, ez ellen nem is volna semminemű kifogásom, azonban tény az is, hogy a legújabb praxis szerint, ha a biztosítás kezdőpontja naptárilag nincs kitéve a biztosítási kötvényben, akkor a biztosított fél nem tartozik a díjat fizetni és rendszeresen daczára a két egybehangzó alsófokú ítéletnek, a kir. curia visszautasítja mindezen pereket, a felet felmenti a biztosítási díj fizetése alól, de tovább is megy: a biztosító társaságokat költségben is marasztalja. Dr. Beck Hugó elnök: Az talán még sem tartozik a tárgyhoz, hogy költségben marasztalja-e azokat vagy nem. 163
