Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Almási Antal: Törvényes kötelmek a tervezetben [237., 1904]
15 1762. §. által a 629. sk. §. hallgatólag akarta megkerülni, talán mégis kissé túlmegy a megengedett határon ! Különben a Tervezet 1770. §. az alaptalan gazdagodás világában is felismerhetően kijelenti, hogy a rendelkezésre nem jogosult körülmények között hatályosan (érvényesen) rendelkezhetik a jogosult vagyontárgyával, miből ismét csak az olvasható ki, hogy az eredeti jogosult a jóhiszemű visszterhes szerző e «hatályos» jogát meg nem támadhatja már azért sem, mert hiszen e szakasz az eredeti jogosultnak az elidegenítővel szemben ad gazdagodási keresetet és pedig arra, mit ez a megszerzőtől kapott. Ha ismét az alaptalan gazdagodás szempontjából az eredetijogosult az elidegenítőhöz fordulhat, nem léphet fel a megszerző ellen is, hol van tehát az 1762. §. alkalmazási tere a jóhiszemű dologszerzést tárgyazó jogügyletek correctivumaként ? Sehol. Mán szavakkal, mihelyt a dologi ügylet minden egyes faja jogczímessé váland, mi remélhető, a dologszolgáltatásokra és pedig úgy a rendes, mint a jóhiszemű dologszerzést tárgyazókra az Í762. §. nem lesz alkalmazható. 4. Nem állítható azonban más a kötelmi és egyéb vagyonjogi átruházó ügyeletekről akkor sem, ha azok nem épen dologszolgáltatások is. A kötelmi ügyletek közül t. i. csakis a tartozáselismerés és a határozott mennyiségű pénzösszeg vagy egyéb helyettesíthető dolgok elkötelezése érvényes jogalaptól függetlenül is. (1748. és 1751. §.) Ezen intézkedés, mely a 915. §. némi módosítása1 azonban az 1762. §. alól a többi, nem dologszolgáltatást tárgyazó, kötelmi ügylet alkalmazási terét is elvonja. A jogalap hiánya t. i. az abstract elismerésnél és elkö- telezésnél a gazdagodás alapjául nem szolgálhat, hiszen a felek a jogalapot szándékosan eltávolították az ügyletből.1 2 A jogalap érvénytelensége pedig alkalmas ugyan az abstract kötelezés megdöntésére, de ennek terjedelmét az 1750. §. első 1 Szerinte tudniillik csupán a jogczimes szerződés, nem pedig a szerződés «általában» általános kötelmi alap. 2 Helytelen az 1750. §. 2. bekezdése, mely ezt fel nem ismeri. 15
