Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
77 ajánlattevővel szemben mégis sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a mily helyzetben szerződni szándékozó felek másnemű szerződések esetén állanak egymással szemben. A biztosító ugyanis a hozzá érkezett ajánlatok elfogadása vagy el nem fogadása fölött nem határozhat egyedül annak tartalma alapján, hanem szükséges, hogy elfogadási nyilatkozatát még a biztosítandó által végzendő más cselekmény tényleges megtörténtétől és illetve annak eredményétől tegye függővé, attól t. i., hogy az ajánlattévő magát orvosilag megvizsgáltatta-e, illetve ezen orvosi vizsgálat eredményétől. Ha az ajánlattévő magát orvos által meg nem vizsgáltatja, úgy a biztosító daczára annak, hogy az ajánlatot tévő ajánlatához a kikötött időn át kötve van, ezzel még sem nyer semmit, mert az ajánlat fölött orvosi vizsgálat nélkül nem dönthet; pedig esetleg időközben az ajánlattévőnek ajánlata tekintetében fennálló kötelezettsége, illetve az elfogadásra kikötött határidő lejár. Az orvosi vizsgálat elmulasztása tehát az ajánlatnak, illetve magának az egész kérdésnek az elintézését már formailag is akadályozza. Az ajánlattévőnek a szerződés létrejöttét kizáró ezen magatartása folytán háttérbe szorul azon kérdés is, hogy a biztosító az általános jogelvek, de akár különös megállapodás útján is, tarhat-e igényt a vele szerződő fél magatartása folytán reá háramló kárnak megtérítésére! A biztosítási állomány kilátásban volt növekedésének elmaradása, illetve az össz- koczkázat ezúton való rosszabbodása folytán a biztosítóra háramló kár számszerűleg természetesen meg nem állapítható. Ily esetben tehát legfeljebb a kész kiadások és a költség megtérítéséről lehetne szó. A német Tervezet 163. §-a szerint ezen kárnak megtérítését a biztosító joghatálylyal kikötheti. Eltekintve azonban attól, hogy ily költség és kiadás gyakran fel sem merült, illetve szükségszerűsége nehezen bizonyítható (a szerzési költség nem tartozik ide, de igenis ide tartozik a bizalmi orvos díjazása, a ki a kandidátust felkereste és a kire esetleg hasztalanul várakozott), a biztosítónak érdeke abban kulminál, hogy biztosítási állományát jó koczkázattal növelje; maga azon lehetőség, hogy néhány koronányi kiadását megtéríthetik, semmiképen sem képezheti ellenértékét az ajánlattévő rosszakarata folytán okozott más irányú károsodásának. не
