Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
60 A biztosítottak érdekében tartalmaz rendelkezést a tervezetnek 59. §-a, a mely hivatva van a biztosítottak érdekeit függetleníteni a biztosítók esetleges önkényétől vagy huzavonájától. Sok irányban érte már az a vád a biztosítókat, hogy a káreset ok nélküli huzavonája utján «ki akarják éheztetni» a biztosítottakat, hogy így azokat rájuk nézve kedvezőbb egyezségre bírják. Nem keresem e vád jogosságát, de ha ez talán néha igaz volna, úgy lehetetlenné fogja ezt tenni a tervezet említettem §-a. E szakasz kimondja ugyanis, hogy ha a kár, illetve annak mennyisége a káreset bejelentésétől számított két hónap alatt a biztosított hibáján kívül teljesen megállapítva még nem volna, úgy a biztosító az annak idején megállapítandó összkövetelésébe való betudás mellett követelheti, hogy a biztosító neki oly összeget fizessen, a mely őt a dolgok állása szerint minden körülmények között megilleti. * A magyar kereskedelmi törvény 483. §-a kimondja, hogy: a biztosító, ha a kárt megtérítette, ezen összeg erejéig és a viselt koczkázat arányában mindazon jogokba lép, a melyek a biztosítottat a kár tekintetében egy harmadik ellen illetik. Ezen említett szakasz semmiféle különbséget nem tesz az irányban, hogy ezen említett harmadik személy minő viszonyban áll a biztosítotthoz, tehát, hogy rokona volt-e vagy cselédje a biztosítottnak. A német tervezet 61. §-a ezzel szemben kimondja, hogy azon esetekben, a midőn a biztosítottnak a felmerült kárból kifolyólag eredő kártérítési joga őt a vele házközösségben élő, valamely családtagjával szemben illeti meg, úgy a kártokozó harmadik személylyel szemben fennálló kártérítési igénynek a biztosítóra való átháramlása ki van zárva, ha csak az említett személy a létrejött kárt szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságból nem idézte elő. Ezen rendelkezés sok tekintetben helyeslendő. Az indokolás szerint ezen rendelkezésnek indító oka az, hogy hasonló esetekben végeredményben mégis maga a biztosított volna többnyire az, a ki ezen harmadik személy elleni visszkereseti jog érvényesítése folytán károsodnék. * 132
