Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 30. kötet (237-243. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 30. (Budapest, 1904)
Rózsa Vilmos: A német biztosítási törvénytervezet tekintettel hazai joggyakorlatunkra [239., 1904]
47 rendszerint teljesíteni szokott, a mely mellett azonban az általános biztosítási feltételektől való eltérés kifejezetten kizáratott, ■—■ addig a német tervezet az ügynök jogkörét illetőleg részletekbe menő rendelkezéseket tartalmaz. A közvetítő ügynök a tervezet 41—44. §-ai szerint jogosítottnak tekintendő azon biztosítási ágban, a melyre alkalmaztatott : 1. a biztosítási szerződések megkötésére irányuló ajánlatoknak és ezek visszavonása iránti nyilatkozatnak átvételére, 2. azon közléseknek, a melyek a biztosítás tartama alatt teendők, mint a felmondási és elállási vagy más a biztosítási viszonyra vonatkozó nyilatkozatoknak átvételére ; 3. a biztosított által kiállított kötvények vagy dijváltók kézbesítésére (Aerlängerungsscheine.); 4. az esedékes dijak elfogadására. Egyébként a közvetítő ügynök nem tekinthető a biztosító meghatalmazottjának, minek folytán a közvetítő ügynök tudomása a biztosító tudomásával nem azonosítható. Mindezen rendelkezések azonban csak díszpozitiv jellegűek, mégis a tervezet abszolút rendelkezése értelmében az ügynök ezen törvényben gyökerező jogkörének korlátozását harmadik személy maga ellen csak úgy tartozik tűrni, ha ő az ügylet létrejötténél ezen korlátozást ismerte, vagy azt neki ismernie kellett. (44. §.) Ezen korlátozás azonban nem vonatkozik a szerződés megkötésekor vagy veszélyemelkedés esetén teendő közlések tekintetében kiköthető Írásbeliségre (44. §., j27. §.). A tervezetnek alapelve az, hogy az ügynökök képviseleti jogát illetőleg kimerítő normákat statuál. Határozott előnyben részesítendő ez a svájczi tervezet rendszerével szemben. Csak világos határozott rendelkezések utján lehet ez irányban minden kétséget kizáró szilárd jogrendet teremteni és az eddigi jogbizonytalanságot megszüntetni. Sőt tovább megyek! A tervezetben érvényre jutó tendenczia még sikeresebb eredménynyel kecsegtetett volna, ha a benne kifejezésre jutó tételes rendezés abszolút jogszabályok utján történt volna, oly formában, hogy az ügynöknek törvényes jogkörét meghaladó képviseleti jogosultsága soha nem vélelmezhető és csak kifejezett ezirányú 119