Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
40 végrendeletben tétetett volna, (1948. §.) tehát az ö. sz.-nek esetleges tartalmát képezvén. Mig azonban az ö. sz.-ben tett. szerződéses erővel fel sem ruházható rendelkezések (végrendeleti végrehajtó rendelése, gyám nevezése, meghagyás), vég- rendeleti jellege és hatálya kétségtelen lesz e szerint: addig minden, egy ö. sz.-ben tett örökösnevezés vagy hagyományrendelésre felmerül a kérdés, hogy végrendeleti vagy szerződéses jelleggel és hatálylyal bir-e ? Mert az, hogy ö. sz.-ben tétetett, még vélelmet sem állapít meg a szerződéses jelleg mellett. (Mint helytelenül I. Entwurf 1956. szerint.) Ezen kérdés eldöntése már most a T. szerint kétféle, a szerint a mint a szerződő fél, vagy egy harmadik javára tett rendelkezésről van szó. Míg ugyanis előbbi esetben tisztán az esetről-esetre megállapítandó ügyleti akarat irányadó, addig utóbbi esetben az esetleg íenforgó akarat ellenére is bizonyos korlátok (1936. §. 2. bek.) állíttatnak fel. V. ö. közelebbről 11. §-ban. 2. Az ilvmódon szerződésinek megállapított örökösnevezés és hagyományrendelésre a végrendeleti örökösnevezés és hagyományrendelés szabályai (T. III. czím 2—5. fej. és IY. czím) rendeltetnek megfelelően alkalmaztatni (T. 1940. §.), a mi az ö. sz. végintézkedési jellegének helyesen levont conse- quentiája. (Ugyanígy Német ptk. 2279. I. örökl. korm. jav. 358.) Ezen szabálynak általánosságban megfelelő volta, nem is vitás. A lehetetlen és tilos, jog vagy erkölcsellenes feltételek szempontjából azonban kivétel felállítása (Optk. 1251. és 898., részben lényegtelenül a 897. miatt. Mommsen 197. és Bähr 1748.) kívánatosnak mutatkozik. Míg ugyanis a Német ptk. és az örökl. korm. jav. (167.) szerint az ilyen feltételtől függővé tett végrendelkezés ép úgy semmis mint a szerződés (ugyanígy Svájczi terv. 501.) kivétel felállítása az ö. sz.-re nézve tehát felesleges: addig a T. (1849. §.) szerint a végrendeletben ily feltétel kétség esetében nem létezőnek tekintendő, ellenben az ily feltétel mellett létrejött szerződés semmis (977. §.), kivétel felállítása az ö. sz.-re nézve tehát szükséges. Mert e szerint az ily feltételtől függővé tett szerződési részesítés nemcsak hatályos, de ha az örökhagyó utóbb a feltétel lehetetlen vagy tiltott voltát be is látja, általa vissza sem vonható, a mi semmi esetre sem lehet megfelelő. Ezen az 1854. §. 2. bek.-e 182
