Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]
10 A katonai börtönrendszer megismerése teljesen lehetetlen volna a katonai büntetőtörvénynek a szabadságvesztési büntetésekre vonatkozó rendelkezései előzetes ismerete nélkül. Szinte látom, hogy hökken meg a cziviljogász, mikor azt olvassa: «fogházban letartóztatott börtönfegyencz». Hiszen ez háromszoros ellentmondás a polgári büntetőtörvény elnevezései szerint. Ugyanis a polgári büntetőtörvény a fogházra ítélt egyént «fogoly»-nak, a börtönre ítéltet «rab»-nak s a fegyházra Ítéltet «fegy mez»- nek nevezi. A katonai büntetőtörvény azonban minden szabadságvesztésre Ítélt egyént «fegyencz»-nek nevez. Miután pedig a fegyházbüntetés a katonai igazságszolgáltatásban ismeretlen, hanem csupán a börtön és fogságbüntetés létezik, ennélfogva a börtönfegyencz börtönbüntetésre ítélt egyént jelent. Ámde a «börtön» intézménye sem létezik a honvéd igazságszolgáltatásban, csak papíron, illetve csak a katonai büntetőtörvényben van «börtönbüntetés», tényleg csupán honvédfogházak léteznek1 s a börtönbüntetésre Ítéltek büntetéseiket, a fogházszabályok korlátái között, honvédfogházakban töltik ki. így értelmezendő tehát a «fogházban letartóztatott börtön-fegyencz» kifejezés. Ezek szerint honvéd-börtönügy: lucus a non lucendo. De mégis jónak találtam a «börtönügy» kifejezésnél megmaradni, mivel ezen terminus technikus a szabadságvesztési büntetések végrehajtásának megnevezése gyanánt általában el van fogadva. A katonai büntetőtörvény a szabadságvesztésbüntetésnek két nemét ismeri: a börtönt és a fogságot. Börtönnel mindig bűntettet, a fogsággal mindig vétséget sújtunk. Egyedüli kivételt a «szökés» képez, mely bizonyos körülmények között2 csak fogsággal büntettetik ugyan, de azért mégis bűntett marad. A börtönbüntetés vagy életfogytig tartó, vagy határozott 1 A hadseregben vannak katonai erősségek is (Festungs-Arrest). 3 Ha t. i. béke idején első ízben követtetik el, nem súlyosít körülmények között s a tettes önként jelentkezik. (Kbtk. 202. §.) II. 74
