Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

Gábor Gyula: A katonai börtönrendszer különös tekintettel a m. kir. honvéd-igazságszolgáltatásra [232., 1904]

I.

Bablánczcsörgés; zöldes penészszel befutott nedves börtönfalak ; földalatti sötét casamaták és mindez bevonva egy nagy adag középkori regényességgel: ime ez az, a mit a laikus közönség magának képzelni szokott, a mikor a katonai igazságszolgáltatásról beszél, vagy gondolkozik. Katonai börtön ! mintha ez a szó egy rég letűnt kornak visszatérő sötét sugara lenne, úgy megborzong tőle a legtöbb ember. Az «Újépület» bánatos krónikáinak vélik megelevenedni minden sorát, sötét kaszárnyatitkok eltemetett szellemeit vélik kikelni mohos sírjaikból, mintha a katonai igazságszolgáltatásban nem nyilatkoznék meg semmi más, mint zsarnoki önkény és erőszak.

Micsoda naivságok, micsoda tévedések! Félre ez illusiók- kal, lássuk a valót! Tekintsünk meg egész bátran egy honvéd fogházat és tapasztalni fogjuk, hogy a katonai igazságszolgáltatásnak ezen végrehajtási eszköze a legmodernebb intézmény, mindazon előnyökkel, miket a modern börtönjavítási rendszerek a humanismus szolgálatában elértek, sőt látni fogjuk azt is, hogy a modern börtönrendszerek hibái és fogyatékosságai is megtalálták benne a maguk helyét.

Hogy azonban kellőleg méltatni tudjuk a katonai igazságszolgáltatás czélját, mindenek előtt ismerünk kell a katonák által elkövethető bűncselekmények terrénumát. Lényeges különbség van ugyanis a közpolgár és katonai egyén által is elkövethető, úgy nevezett «közönséges» bűncselekmények, valamint a kizárólag harczos állományú (combattans) katonák által elkövethető u. n. «katonai» delictumok között. Szükséges pedig ezen különbséget ismerünk annál inkább, mert mint mindjárt látni fogjuk, mindkét delictum-csoportnak más és

1*

e7