Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Grecsák Károly: A kereskedelmi üzletek átruházása [231., 1904]
Dr. Engel Aurél: Tisztelt Teljes-ülés! A törvényjavaslat indokolása az intézkedéseknek három illetve négy csoportját sorolja fel mint olyat, a mely a felmerült visszaélések leküzdésére alkalmas lehet. Ezek: 1. a csődön kívüli megtámadás, 2. a büntetőjogi represszió szigorúbbá tétele, 3. annak lehetővé tétele, hogy az átruházót marasztaló ítélet alapján az üzleti vagyonra a végrehajtás a ezég- változásra való tekintet nélkül keresztül legyen vihető és 4. a javaslat által czélzott szabályozás. Ezen csoportok közül a harmadik helyen említett, t. i. a végrehajtási jog kiterjesztése voltakép csak egyik keresztülviteli módja a csődön kívüli megtámadásnak, mert hiszen így, a maga nyerseségében a szabály törvénybe iktatható nem volna, a jogutódot védő garancziák pedig végeredményben szükségkép oda vezetnének, hogy a kifejlődhető perekben azon kérdés döntetnék el, hogy köteles-e a hitelező respektálni az átruházást vagy sem ? Jellegzetes és a szóban forgó javaslat jelentőségén erősen túlmenő az a közös érv, a melyet az indokolás mindezen intézkedések ellen — kivéve a javaslat által czélzottakat -— felhoz. Ez az érv abban áll, hogy a jelzett intézkedések ez idő szerint nem vehetők kombináczióba, mert a csődön kívüli megtámadás a csődjoggal kapcsolatos magánjogi szabályozás körében, a büntető represszió a büntetőtörvény novellájával kapcsolatban, a végrehajtási jog kiterjesztése pedig a végrehajtási törvény novellája kapcsán «lesz megfontolás tárgyává tehető». Ebben az érvelésben kifejezésre jut igazságügyi kormányunk azon évek óta következetesen fentartott álláspontja, hogy valahányszor felmerül egy szanálást igénylő kérdés, a mely egy 55