Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]
97 munkásra vonatkozó korlátozás tehát el volna ejtendő és kimondandó volna, hogy minden a törvényben felsorolandó veszélyes üzem tekintet nélkül a munkások számára biztosítás- köteles, másrészt minden üzem, a mely motorikus erővel dolgozik, szintén biztosítási kötelezettség alá esik. Egy igen fontos észrevételt tett még a t. előadó úr egy dologra vonatkozólag, a mely magából a javaslat rendelkezési részéből kimaradt, de az indokolásban helyet foglal, nevezetesen, hogy a biztosítás maga függetleníttessék a bejelentés tényétől. Ugyanis ha a javaslat nem egészíttetik ki ezen irány- lan — bár ismétlem, az indokolás utal reá — előfordulhatna téves magyarázat abban az irányban, hogy ha valamely munkaadó elmulasztotta üzeme bejentését, de nála baleset fordult elő, akkor a munkás a kártalanítástól elesik. Ez nem volt a javaslat intentiója, sőt ez ellenkezőleg ezen irányban igenis pótlandó olyanképen, hogy kimondassék már az 1. §-ban, hogy minden a törvény alá eső munkás a biztosító szövetkezet működése megkezdésének napjával biztosított, vagyis a bejelentésre való tekintet nélkül, miután a törvény úgy is bünteti a bejelentés elmulasztását. így, azt hiszem, ez a hiány is pótolható volna. Rá kell most térnem a sokat kifogásolt 17. §-ra, a melyet Poór t. barátom, az előadó úr, Márkus biró úr és még többen észrevételeik tárgyává tettek, köztük maga a gyárosok szövetsége is: a részegség büntetésének kérdésére és az ú. n. durva mulasztás esetére abban az értelemben, hogyha az óvókészülék meg volt a gyárban, a munkás a tilalomra figyelmeztetve lett stb. és ő mégis a tilalom daczára használja azt az eszközt, illetőleg az óvókészülék használatát mellőzi, hogy akkor bizonyos kisebb járandóságot kap. A javaslat ethikai alapon is áll e tekintetben. Nálunk, a hol az öncsonkítások, a mint tudjuk, a katonai kötelezettség alól való menekülés czéljára olyan sűrűén fordulnak elő, még ma is, komolyan megfontolandó kérdés, hogy vájjon bizonyos korlátozásokat ezen irányban nem kellene-e tenni; hogy akkor, a midőn a gyáros minden intézkedést megtett; a midőn a munkás ezen intézkedésekre figyelmeztetve lett és ő ezeket mégis negligálja, hogy akkor cselekedetének következményeit bizonyos mértékben maga viselje. 236 379 7
