Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)

A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]

94 természetesen a törvényhozásnak való bejelentés kötelezettsége mellett. Erre nézve azt méltóztatott a bíró úrnak mondani, hogy alkotmányjogi aggályai vannak, a melyek megerősödnek még azáltal, hogy sem a német, sem az osztrák törvény nem követi ezt az elvet. Ismét a tárgybeli tényálladék kedvéért bátor­kodom itt konstatálni, hogy ebben tévedés van, mert az osztrák törvény 3. §-a nemcsak, hogy ezt engedi meg, hanem még a már törvény által megállapított biztosítási kötelezettség alól való kivételt is megengedi. A német törvény pedig ugyanezt a jogot a birodalmi biztosító hivatalra ruházza, tehát még a mi­niszteri felelősséget sem kívánja. De indokolja ezen intézke­dést az is, hogy a technika változásával a veszélyesség egyes üzemekben változhatik; újabb gépek konstruáltatnak és al­kalmaztatnak, a melyek kedvéért nem lehet minduntalan a törvényhozás elé jönni; a törvényhozásnak meg van a kérdés­hez való utólagos hozzászólási joga; helybenhagyja vagy nem hagyja helyben az intézkedést, tehát az alkotmányjogi aggály nézetem szerint ezen kérdésben tárgytalan. Poór Jakab t. barátom a betegsegélyezésről szólva, sokalja a húszheti időt, a melyet a törvényjavaslat a balesetből szár­mazó sérülések gyógykezelésénél a betegsegélyező pénztárakra ró. Ez a mai törvényes állapot fenntartása. A javaslat teljesen tiszta helyzetet akart ebben a tekintetben teremteni; minél ke­vesebb elszámolást és komplikácziót akart. Igaz, hogy a beteg­segélyező pénztárak — hiszen holnap és holnapután ebben a kérdésben országos kongresszus is lesz — sértve érzik érdekei­ket, a melyek tényleg bizonyos látszólagos sérelmet is szenved­tek, ha tisztán a betegsegélyező törvény azon szakaszát vesz- szűk alapul, a mely azt mondja, hogy addig, a míg a baleset kérdése megoldatik, így marad változatlanul, ha azonban azt veszszük, hogy a tízheti gyógykezelésnél alig 100,000 koronára rúg azon összeg, a melylyel az ország összes betegsegélyező pénztárai tehermentesíttetnének, akkor ez elenyésző jelentő­ségű. Mindazonáltal azt hiszem, hogy ha 50 százalékra fogunk kiegyezkedni a betegsegélyző pénztárakkal, akkor olyan méltá­nyos kulcsot fogunk találni, melyben talán ők is bele fognak nyugodni. Back Frigyes doktor úr felszólalásában különösen két 370

Next

/
Thumbnails
Contents