Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]
Poor Jakab : Elég baj! Szterényi József: Nézetem szerint ebben a legkesevebb baj sincs; a baj legfeljebb abban van, hogy a mezőgazdasági munkás nem keres többet. És ha a mi mezőgazdasági viszonyaink meg fogják engedni, úgy méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy ott is emelkedni fognak a munkabérek. A járadékok felemelése mindenesetre olyan követelmény, a mely- lyel számolnunk kellene, a mely követelést honorálnunk kellene, de ne méltóztassék megfeledkezni arról, hogy a legmagasabb járadék, a mely Németországban a legfejlettebb ipari viszonyok mellett biztosíttatik, a munkabérnek 66%% -a, mi azonban Ausztriával való gazdasági kapcsolatunk és verseny- viszonyunk következtében minden gazdasági kérdésben ezekre a versenyviszonyokra vagyunk első sorban utalva és minden fillér, a melylyel nagyobb terhet rovunk a magyar iparra, a versenyben igen káros visszahatást szül. Ez az oka annak, a miért messzebbre menni, mint az osztrák biztosítási törvény megy, a kártalanításban egyáltalában nem lehet. Márkus t. ítélőtáblái biró úr a választott bíróság elnevezését kifogásolta, valamint azt, hogy miért kell az elnökök kinevezéséhez, a mi az igazságügyminiszternek van fenntartva, a kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása, illetőleg a vele egyetértőleg való kinevezés. A mi magát az elnevezést illeti, az — az indokolásban magam is utalok arra, — nem szerencsés elnevezés, nem is felel meg a választott bíróság fogalmának, de jobb hiányában választottam ezt. Ha valaki megfelelőbb elnevezést hoz javaslatba, készséggel elfogadom, de semmi elnevezést sem adni, nem lehet. A kereskedelemügyi miniszter hozzájárulása pedig abban az egyszerű okban leli magyarázatát, hogy az egész intézmény a kereskedelemügyi miniszter alatt áll és administrativ szempontból nézetem szerint csak természetes, hogy az a főhatóság, a mely alá az egész intézmény tartozik, bizonyos minimális beleszólással kell, hogy bírjon abba is, hogy az intézmény bíráskodási részének végzésére ki designáltatik. Ez nem jogtalan ingerentia a bírói függetlenségre; a legtávolabbi mértékben sem az, sőt én tiltakoznám legelső sorban az ellen, hogy ilyen magyarázat 374 92
