Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
A munkások baleset elleni biztosításáról szóló törvénytervezet. A Magyar Jogászegyletben 1904. év január és február havában tartott vita [236., 1904]
91 magasnak vették, a minthogy tényleg magas is, és hogy ez le- szállíttassék, a tartalékalap gyarapíttatik ily mértékben azért, hogy 16 V* márkánál magasabb teher biztosított fejenként ne legyen, illetőleg a tartalékalap kamatai a 3 V* márka differen- cziát kiegyenlítsék. Ha azonban az érdekeltség nálunk ezt a terhet is elvállalja, úgy azt hiszem, hogy codificatorius vagy törvényhozási szempontból ez ellen semmi sem hozható föl s bizonyára örömmel fogjuk üdvözölni, hogy ezt a terhet magára vállalta. T. teljes-ülés! Úgy Poór t. barátom, mint Márkus t. biró úr felvetették itt a törvénytelen gyermekek kérdését, a biró úr továbbá a baleset után kötött házasságok és az azokból származott gyermekek ügyét is. Konstatálnom kell, hogy ezt a kérdést maguk a gyárosok is felvetették, és ők is be óhajtották vonni az intézmény körébe a törvénytelen gyermekek kártalanítását is. De hogy a tervezet arra az alapra helyezkedett, a melyen áll, annak tisztán a hazai törvényhozás által eddig követett gyakorlat az oka, a mely a törvénytelen gyermekeket minden kedvezményből kizárja. Ezen alapon állt a tervezet is, és ha az érdekeltség ezt a terhet elvállalja, úgy nagyon természetes, hogy csak örömmel fognám üdvözölni és akkor a javaslatnak ez a hiánya pótolva leend. Felhozatott több oldalról, hogy a járadék különösen a gyermekekre való tekintettel nagyobb összegben volna megállapítandó. Ezzel szemben Róth Pál igen t. ügyvéd úr felhozta, hogy a javaslat igen magasan állapítja meg a járadékot, abból indulván ki, hogy a magyar viszonyok nem olyan fejlettek, mint a nyugat életviszonyai és különösen azt a tételt állítván fel — méltóztassék megengedni, hogy ezt a leghatározottabban megczáfoljam — hogy hiszen a cselédpénztár azt a bizonyos minimális összeget állapítja meg, már pedig nem nagy különbség van cselédek és munkások között. Hogy az utóbbival foglalkozzam legelőbb, méltóztassék megengedni, hogy azt a tapasztalati tényt konstatáljam — nem is a cselédekről, hanem a mezőgazdasági munkásokról általában szólok — hogy a legszerényebb számítás szerint is a gyári munkás bére a mezőgazdasági munkás bérének kétszerese. 373
