Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Bleuer Samu: Az esküdtbírósági rendszer hiányai [235., 1904]
T. Teljes-ülés! Két esztendővel ezelőtt közfigyelmet ébresztett az akkori koronaügyész úr, dr. Hammersberg Jenő ő méltóságának azon nyilatkozata, mely a «Jogtudományi Közlöny» szerkesztőjéhez írott levél alakjában adatott közre. A Podár János ügyében — mondotta a koronaügyész úr — valamint a dévai esküdtbiróság által három egyénen elkövetett gyilkosság és rablás miatt elitéit Búmba Péter ügyében ... a meglevő összetett bizonyítékokat a szakbiróság alig találta volna elegendőknek arra, hogy a vádlottat bűnösnek mondja ki, s hogy a fegyelmezett és gyakorlott bírói felfogás gyakran csodálkozással veszi az esküdtek bátorságát, a melylyel a bizonyítékok hiányossága mellett is kimondják a bűnöst.» Az esküdtbiróság azon Ítélkezési módja, a melyet a volt koronaügyész úr ő méltósága «bátorság»-nak nevezett, a kisvárosi esküdtbiróságok gyakorlatában szokott felmerülni. Előállott t. i. azóta több ilyen eset, a melyek között a legfeltűnőbb volt az, a melyet a «Jogtudományi Közlöny» f. évi első száma ismertetett. Ebben az esetben a koronaügyészség azon tagja, ki a kir. Curia tárgyalásán működött, már élesen bírálta az esküdtbiróság eljárását, sőt bírálatát még az esküdtszéki botlások rendes előidézője, az esküdtbirósági tárgyalásnak vezetése sem kerülte el. A koronaügyész-helyettes úr nyilatkozatának jelentőségét megpecsételte a kir. Curia is, kimondván, hogy a gyilkosságért elitéit Ebenschweller József bűnössége tekintetében súlyos aggodalmai vannak. Ezután a kir Curia szigorúan alkalmazván a büntető-perrendtartás 385-ik szakaszát, visszautasítá azon elitéltnek semmiségi panaszát, a kinek bűnössége nemcsak hogy kétséges volt előtte, hanem a felől «súlyos aggodalmai» voltak. Úgy hallottam, t. teljes ülés, hogy Ebenschweller József ügyében bizonyos lépések tétettek már az esküdtbiróság téve1* 261
