Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
о 3. 8. Közös végrendelet alkotása. Az erre vonatkozó szabályoknak feladata nemcsak direc- tivát adni, hogy a végrendeleti alakiságok a közös végrendelkezésnél mikép tartandók be, hanem az is, hogy azokból megállapítható legyen a végrendelkezés közösségének fogalma, vagyis az, hogy adott esetben tényleg közös végrendelettel vagy csupán két párhuzamos, de önálló végrendelettel van-e dolgunk, a mi a különleges hatály szempontjából természetesen igen lényeges. A T. mai jogunkkal (1876: XVI. t.-cz. 13. §. és 21. §. 3.) egyezően rendeli, hogy közös végrendelet csak mint írásbeli magán vagy közvégrendelet alkotható. (1392. §. 1.) Noha ezzel világosan kifejezve nincs, mindazonáltal már a szóbeli végrendelkezés kizárásából is kivehető, hogy e szerint nem a rendelkezés közössége (mint például a Svájczi terv. 528. szerint: «Gemeinsame letztwillige Verfügungen können .........für die Verfügung eines jeden Erblassers in besonderen Urkunden errichtet werden»), hanem a rendelkezés kijelentésének közössége képezi a közös végrendelet kritériumát. Külön okiratokban tett noha közös rendelkezés tehát közös végrendeletet nem képez. Ennek világosabb kifejezése azonban legalább annak kimondásával, hogy a végrendelet alakszerűségei egyszer és egyszerre teljesítendők (Mommsen 157. örökl. korm. ja. 236.), mindenesetre kívánatos volna. A T. a mint az indokolás külön ki is emeli, házastársaknak közös végrendelet alkotását megengedi sajátkezűleg írt és aláírt végrendelet alakjában is. A T. hallgatása mellett azonban kétség merülhet fel aziránt, hogy az 1822. §. szerint két tanú alkalmazásával és az 1824. §. 1. pontja szerint tanuk nélkül, hogyan alkotandó a végrendelkezés helyének és napjának megjelölésével sajátkezűig írt és aláírt közös végrendelet? Ha például a közös végrendelet egymásután tartalmazza a két örökhagyó rendelkezését, szükséges-e hogy mindegyik külön-külön a magáét írja sajátkezűleg, aláírja s a dátumot is sajátkezűleg írja külön- külön ? Ha pedig a közös végrendelet a két örökhagyó közös rendelkezését tartalmazza, szükséges-e plane, hogy az egész 151
