Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 29. kötet (231-236. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 29. (Budapest, 1904)
Holitscher Szigfrid: Közös végrendeletek és örökjogi szerződések a magyar általános törvénykönyv tervezetében [233., 1904]
о kezhetés akárminő korlátozása, noha az érvényben levő jogokban általános, tulajdonképen döntő érvvel nem indokolható. Valamint minden más tartalmú, úgy a halálesetre szóló intézkedést tartalmazó alkaratnyilvánítás is másnak ugyanily tartalmú akaratnyilvánításával közösen történhetik, a nélkül, hogy ez a halálesetre szóló intézkedés jellegével ellenkezne vagy a végrendelkezés alakiságainak megtartását akadályozná. Az, hogy a közös végrendeletek megengedése az örökséghaj - hászásnak és captatorius végrendelkezéseknek válhatna forrásává, egyrészt alig vehető a mai viszonyok mellett komolyan, másrészt kétségtelen, hogy az ilyen üzelmek lehetősége elkülönített végrendeleteknél ép úgy fenforog. Hogy külön-külön végrendelkeznek-e ketten egymásra való tekintettel, vagy egy okiratban: az örökséghajhászás és captatio eredményessége szempontjából teljesen közömbös addig, míg a két végrendelet hatálya mindkét esetben azonos. Hogy a közös végrendeletnél az unitas actus be nem tartható, lényegtelen, miután ma már a végrendelkezésnél általában nem követeltetik. Hogy a közös végrendeletnél nehézséget okozhat annak meghatározása, hogy valamely rendelkezés a két végrendelkező közül melyiké vagy mindkettőé, az nem a halálesetre szóló intézkedés jellegének folyománya, hanem minden közös akaratkijelentésnél előfordulhat s a végrendeletértelmezési szabályokkal ép úgy eldönthető, mint más ügyletnél az általános ügyletértelmezési szabályok szerint. Az, hogy a gyakorlatban sokszor lesz kétséges, közös végrendelettel vagy öröklési szerződéssel van-e dolgunk, igaz, de ezen a közös végrendelet-eltiltásával sincs segítve. Mert ha a tilalom ellenére ketten mégis közösen végrendelkeznek, ép úgy kétséges lehet, vájjon igazán végrendeletet akartak-e tenni vagy öröklési szerződést kötni ? Előbbi esetben a tilalom folytán mindkét végrendelet semmis lesz, utóbbi esetben plane mint öröklési szerződések fognak hatályban maradni. Míg tehát a közös végrendelet megengedése mellett, a felmerülő kétely bármely irányban is döntetik el, a különbség csak az örökhagyó meg vagy meg nem kötöttségében állhat: addig a közös végrendelet eltiltása mellett a döntés két véglet között mozog s így annál súlyosabb következményekkel járhat csak, 147
