Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
23 tét, a mely az esetre, ha Károly magát Spanyolországban nem tarthatná, újra secundogeniturát állít Tyrolban. Arra, hogy Austri* Archidux megjelöléssel nem jelölhették meg pld. Csehország urát, felhozza, hogy az összes birtokok nem neveztetnek soha Archiducatus Austrise-nak. Soha nem is mondtam. De az nem mindegy: Austrise Archidux és Austri* archiducatus. Az uralkodó Austri* archidux természetesen ura Csehországnak is stb. Ezt így e helyen körülírni épen a miatt nem kellett, mert a feloszthatatlanságról gondoskodik a 7. §. Ellenérv: hogy r. catholikus is ott van. Vagy úgyis annak kell lenni az archiduxnak, akkor felesleges, vagy nem, akkor veszélyezteti az unió elvét. Válaszom : a rendezés alapelve épen az, hogy a mit ki akartak kötni, azt törvénybe foglalták s a kath. minőséget igen is ki akarták kötni, s az udvarnak teljes beleegyezésével, a mely Ausztriában a német rendekre s a west- fáliai békére való tekintettel nem tehette azt kifejezetten. Felhozza Polner a 2. tvcz. 10. §-át, a hol elő van Írva, hogy az öröklési rendet a koronázáskor megerősítették a «praevio modo declaratos Haeredes et successores Archiduces Austri*». Es azt kérdi, hogy váljon az osztrák főherczegségben való utód köteleztetnék koronázási fogadalomra? S hol marad a magyar király? Ugyanily alapon kifogásolja a kapcsolatot Schiller is. Ámde ez ellenvetések mit sem bizonyítanak. Hiszen azért, mert külsőleg épúgy állnak egymás mellett a szavak, nem kell azoknak ép oly belső vonatkozásban állni; nem a szavak külső, egyforma fotográfiája állapítja meg azok tartalmi azonos összefüggését. Épen Schiller maga fejtegeti igen helyesen, hogy ott minő mondattani szerkezet is van, a mely a 7. §-ban nincs meg. Én meg hozzá teszem, hogy értelmi kapcsolat is más, az illető helyek külömböző tartalmánál fogva. A 7. §-ban annak megállapításáról van szó, ki legyen örökös a magyar koronában, s egy kellék gyanánt oda tétetik, hogy törvényes örökös vagy jogutód legyen — miben? s mellette áll: Austri* archidux. Kérdés, van-e ily szófűzés, hogy a successor- nak, mint örökösnek, mint jogutódnak miben való öröklése, jogutód léte egy utána vetett appositióval liatároztatik meg? Van, s erre hoztam föl példákat. Miután tehát az értelem oda utal 87
