Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Jászi Viktor: Válasz a pragmatica sanctio és a házi törvények tárgyában [226., 1903]
11 tiós levelet (legtöbbje csak hiteles másolatban); azután az országos levéltárban betekintettem az 1708. és 1719. évi liber regiusokba, behatóan átnéztem az 1721. és 1722. évieket; végre a régi magánjogi Írókból is tanulságot merítendő, átnéztem Kövinek, Kelemennek és Franknak vonatkozó tanításait. Az adománylevelekben és armalisokban e korban a stylus állandóan: hseredesque et posteritates, úgy, hogy felesleges idő- és helyfecsérlés volna az általam kijegyzett eseteket itt közölni vagy rájuk utalni. Itt csak hangsúlyozom ennek állandó és rendszeres előfordulták hogy ennek figyelembevételével szállítsuk le kellő értékére az itt-ott előforduló successor használat jelentőségét. De egy-két dolgot nem lesz érdektelen fölemlíteni. Bethlen Gábor nejének Déva várát inscribálja (1614) s azt mondja: ... ab eadem Susanna Károly consorte nostre, ipsiusqe haeredibus et posteritatibus utriusque sexus universis adimere auffer- rique valeant atque possint; ad quod etiam futuros omnes legitimos Transsilvan i te principes successores nostros obligatos esse voluerimus1 Itt a saját leszármazóival szemben (posteritates, mert hisz a nejéé az övé is) a fejedelmi utódait succes- soresnek nevezi. Érdekes azon korbeli magyar szóhasználat is. A leszármazó az örökölni hivatott fiú haeres, haeresek, majd maradékok (descendentes) fiú ágon levő maradékok. így Csáky István végrendeletében (1622).1 2 3 így II. Rákóczi Ferencz adománylevelében Sámboky Nagy Istvánnak (1706): «házastársának, utriusque sexus maradékinak, successorinak és legatariusinak...»'! Hasonlókép Zrinyi Ilona elismervényében (1681 márcz. 20.).4 A successor szó úgyis mint örökös, úgyis mint jogutód használtatik. így a következőben: «Én, divékújfalvi Ujfalusy András, magamra vevén leányom, U. Zsuzsanna és azonkívül mindennemű atyámfiainak, successorimnak és legatariusim- nak, az kiket ez a dolog illet vagy illethetne, terheket».5 1 Gróf Károlyi család oklevéltára, IV. k. 95. 1. 2 Id. m. 432., 437. 1. 3 Rákóczi kiállítás (IV. terem 201. sz. Hasonló a 176. sz. is.). 4 U. о. Ш. t. 160. sz. 5 Id. m. 477. 1. 75
