Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]

J

Dr. Szakolczay Árpád:

T. telj es-ülés!

Arra nézve, a mit dr. Meszlény Artur t. tagtársunk mondott, egyszerűen azzal felelhetnek, a mit most Barna Ignácz táblabiró úr ő nagysága felemlített, hogy tulajdonképen ezek a nehézségek már a ptkv. tervezetének elvei által, a melyeket hangsúlyoztam és kiemeltem, tárgytalanná vannak téve. Hiszen minden egyes elvet lehet ad absurdum vezetni és épen azért lehet még a legkomolyabb dologból is élczet faragni. De hiszen én épen arra mutattam rá, hogy a biró az élet felfogása szerint ítélje meg az egyes eseteket és akkor semmi esetre sem fogja a szerződést megtámadhatni, vagy semmisnek kimondani, hogyha egy éhes ember kenyeret vásárol. De hogyha pl. az a nőtartásra jogosított nő — a mint a felolvasásomban említettem — férjéhez megy azért, hogy fizesse meg az esedékes részleteket s akkor férje azt mondja neki, hogy «igenis adok neked egy darab kenyeret, de mondj le azon jogaidról, a melyek számodra jogerős Ítéletben meg vannak állapítva», akkor ez az az eset, a melyet én előadásomban contempláltam. A mi pedig az említett utópiákat és a forgalom érdekeit illetik: e tekintetben utalnom kell arra, hogy bizony nagyon veszedelmes dolog és már le lehetne szoknunk arról, hogy az utópiák elvét emlegessük. Nem is olyan régen történt, hogy a haza bölcse: Deák Ferencz, a midőn arról volt szó, hogy Debreczen és Budapest között vasutat építsenek-e vagy sem, ezt a gondolatot utópiának nyilvánította és évszázadokon át folyt a vita azon kérdés felett, hogy vájjon meg lehet-e szüntetni a rabszolgaságot a forgalom érdekének szempontjából. A rabszolgaságot megszüntették, de a forgalom érdeke azért nem szenved és lehetséges az is, hogy a jogfelfogás újabb, modernebb és erköl62