Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Szakolczai Árpád: A szabad akarat a magyar polgári törvénykönyv tervezetében [225., 1903]
8 Az alkalmazott joga a gyógyítás és ápolás tekintetében. A munkavállaló testi épsége és egészsége védelme. A pihenésre engedett idő. A kártérítéshez való jog a munkaadó védelmi kötelezettségének elmulasztása esetére. Az 1617. §. kimondja, hogy a felek a felmondás idejét és módját szerződésben, a törvénytől eltérően szabályozhatják. Oly megállapodás azonban, mely a felmondást a munka- vállalóra nézve hosszabb időhöz vagy terhesebb feltételekhez köti, mint a munkaadóra nézve, hatálytalan. Az 1618. §. kimondja, hogy a ki öt évnél hosszabb időre, vagy valamely személy élete tartamára kötelezte magát szolgálattételre öt év eltelte után a szolgálati viszonyt hat havi felmondással megszüntetheti. — E jogáról nem mondhat le. Kétségtelen tehát, hogy a tervezet szem előtt tartotta azon elvet, hogy a formális akarat még nem szül jogérvényes jogügyletet, hogy ott, hol a gazdaságilag erős áll a gazdaságilag gyengével szemben ex lege ki kell zárni egy oly akaratnyilvánítás hatályát, mely a szabad akarat minden criteriumát nélkülözi. De a tervezet ezen casuistikán nem megy tovább, az elvet magát nem codifikálja. A legszembetűnőbb esetben vétót hangoztat az erősebb jogfosztásának, de az életet nem egyes esetek szabályozzák, csakis elvek codifikálása teszi lehetővé a bírónak, hogy az egyes esetben az anyagi igazságot diadalra juttassa. A valódi akarat hiánya jogkövetkezményeinek elve pedig ép úgy hiányzik a polgári törvénykönyv tervezetében, mint hiányzott a római jogban. Fel-fel csillan ugyan a modern hu- manistikus irány, de nem mer elvvé tömörülni, elvvé, mely hivatva volna az egész jogfelfogást átalakítani. Kétféle nyilatkozása van a jogügyleti akaratnak, egyrészt midőn meglevő jogokat szüntet meg, ez a joglemondás, másrészt, midőn jogokat és kötelezettségeket alkot és létesít. Ha a tiszta szabad akarat theoriájából indulunk ki, akkor azt kell vélelmeznünk, hogy a joglemondás akaratos, ha ellenérték van kikötve és nem akaratosan történik — kivéve az ajándékozást — ha ellenérték nincs kikötve, vagy ha az ellenérték aránytalanul csekély. 44
