Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)

Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]

39

1. vérfertőzés és családi fajtalanság,

2. házasságtörés,

3. családi lopás, sikkasztás és csalás,

4. cselédi lopás, sikkasztás és csalás.

Ez utóbbi is azonban csak addig, a míg a házi fegyelem jogát fentartjuk. Ezen, a társadalmi viszonyokkal mindinkább visszás institutio elvetendő lévén: az indítványi jogosultság is elveszti létjogát.

Egyéb delictumok közül csak a bagatell vagyoni delictu- mok és a szóbeli becsületsértés és a közönséges szóbeli rágalmazás az, a mely — de csak az opportunitás elvének elfogadásával — lenne indítványivá tehető. Azonban csak avval a törvényes intézkedéssel, hogy közérdek fenforgása esetén az ügyészségnek korlátlan jog adassék nemcsak a vád képviseletének elvállalására, hanem a bűnvádi eljárás megindítására is. A mint a közérdeket elismertük az alaki jogban, ismerjük el az anyagi jogban is! Mai viszonyaink között ennyi tért tán engedhetünk az opportunitásnak, de többet semmi esetre.

*

Ennyiben bátorkodtam a magánindítványi delictumokra vonatkozó reformeszméimet előadni. Ha javaslataim nem is találnának teljes helyeslésre, de a t. teljes-ülésben azt a meggyőződést keltettem fel, hogy a magánindítvány köre a Btk. novellájában legalább is jelentékenyen megszorítandó: szerény czélomat elértem. (Elénk helyeslés és taps.)

285