Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
í29 szabad. Ha ezt elvül kimondanék: a lopás, sikkasztás apró eseteire, pl. a bemászásos csirkelopás, visszaeséses apróbb lopások stb. stb. is ép oly joggal kívánhatnák az alkalmazását, melyekben nem egy esetben a sértettek és tanúk egész serege kénytelen 2-—-3 napig is a törvényszék székhelyén vesztegelni, az ország egyik végéből a másikra utazni, s az államkincstárnak százakra menő költséget okozni. Kérdés: saját becsületének kérdésében nem-e szívesebben vállalná el számos sértett a terhes megjelenést ? Az az érv tehát, hogy a becsület elleni bűncselekményeket azért kell csak magánindítványra üldözendőkké tennünk, mert általában csekély súlyúak — nem áll, mert maga a törvényhozás is elismerte, hogy vannak annak közérdekű esetei (Bp. 41. §.) — másfelől pedig azt az érvet, hogy csekélyebb bűneseteknél a sértettre kell bizni annak a mérlegelését, hogy a bűnvádi eljárással járó kellemetlenségeket magára vállalj a-e avagy nem, a törvény más csekélyebb bűneseteknél nem ismeri el. S ha végig nézzük büntetőjogunk egész rendszerét: arra jutunk, hogy a becsület elleni delictumoknál sokkal csekélyebb súlyú bűncselekményeket hivatalból kell üldöznünk. Eltekintünk e részben a közigazgatási hatóságok kihágási bíráskodásától, s csak a járásbíróságok gyakorlatát nézzük. Az ide tartozó kihágási delictumok akárhánya csekélyebb a becsületsértés vagy rágalmazásnál. S mégis tiltott tartalmú hirdetések kiragasztóit, jósnők újsághirdetéseit hivatalból üldözi a bíróság de a nyomtatvány útján elkövetett rágalmazásokat nem. Ha egy kozák a nasivasiban a pénzemet elnyeri, vagy egy ráczvárosi vénasszony három-négy hatosért boldog szerelmet jósol, nincs mód kitérnem az eljárás szigora elől, s szégyenszemre kell botorságomat bevallani ajárásbiró előtt. Itt nem bizatik rám annak az elhatározása, érdemes-e az eljárással járó kellemetlenségeket magamra vállalnom ? Az az elméleti érv, hogy a kihágások veszélyeztető jellegük folytán, üldözendők hivatalból: szintén nem állhat meg. Binding igen helyesen utal (Die Normen und ihre Übertretung 391. 1. 40. j.): a rágalmazás veszélyeztető jellegére, mely a mi törvényünk szavai szerint is oly tény állítása, mely az ellen, ж
