Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
24 Az egyénnek adjon jogosultságot a jog, a bűncselekményt üldöző államhatalom menetét megállítani azzal, hogy ez esetet én a magam törvény megengedte módjaimmal is meg tudom torolni, el tudom intézni. Ez szerény nézetem szerint a család körében elkövetett vagyoni delictumok indítványi jellegének helyes alapja. A családhoz tartozik a cseléd is: a magyar nyelv etymo- logiája, de a régi magyar erkölcs és szokás alapján is. Ez okból szólunk a szolgálati viszonyban elkövetett lopásokról és sikkasztásról e helyen. A törvény indokolása nem szól arról kifejezetten, hogy miért tétetett a btk. 336. § 7. p. ütköző lopás bűntette indít- ványivá. A 34c2. és 343. §§-oknak együttes indokolása azonban a családi viszonyok kíméletéről szól. Az elmélet pedig azt szokta a szolgálati lopás indítványi jellegének okául adni, hogy: a sértett fél hozzájárulása nélkül nem vezetne eredményre az üldözés; szükség van ez indokra azért, mert a szolgálati lopás nem csupán cselédlopás, a nélkül, hogy hivatali sikkasztássá válnék. A mi ez utóbbi érvet illeti, arról általánosságban alább fogunk szólni. Itt csak arra a logikai következetlenségre utalunk, hogy a szolgálatadó vagy a fizetést adónak a szolgálatában vagy fizetésében álló elleni delictumai nem indítványiak, holott az a bizonyos ingadozó keret, a nehéz felderíthetőség itt ép úgy fenforog. A mi a másik indokot illeti, a család benső viszonyainak kíméletét, e tekintetben e delictumok lényegesen eltérők a most tárgyaltaktól. Amott a delinquens és a sértett közti családi viszony az, a mely kíméletet igényel, itt csak a sértett és családi köre az, a melyet a törvény kímélni akar. Az, hogy a vád súlya alá került cseléd akár vigyázatlanságból, akár bosszúból ki ne fecsegjen valami benső családi titkot. Egy cseléd pl. a biróság előtt bemondta, hogy a lopott jegygyűrűt a szőnyeg alatt találta, hova egy családi scéna folytán került. Mert a cseléd és gazdája közti viszony kimélete ma nem felel meg jelenlegi sociális viszonyainknak. Nem ide tartozik annak a vitatása, helyes volt-e a szolgálati lopást bűntetté tenni, a franczia felfogás szigorúsága nyomán, mely a középásó
