Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kármán Elemér: A magánindítványi bűncselekményekről a büntetőtörvény módosítása szempontjából [230., 1903]
BEVEZETÉS. Mélyen tisztelt teljes ülés! Az indítványi bűncselekmények kérdése a büntető jogtudománynak úgy anyagi, mint alaki részébe vág. Hazai jogfejlődésünk iránya, mely az alaki jog hosszú elhanyagolása folytán utóbb ennek volt kénytelen évtizedes előkészületeket szentelni, oka annak, hogy a kérdésnek anyagi részét a törvényhozás és elmélet egyaránt mostoha bánásmódban részesítette. Büntető codexünk indokoló része ellentétben ama tartalmas értekezésekkel, melyek nem egy szakasznak szentelt, az indítványi bűncselekmények úgy általános, mint különös szabványaira vonatkozó szakaszoknál alig érinti a felmerülő kérdéseket. A különös részben rövid, úgyszólván odavetett tételekben van indokolva egy-egy delictum indítványi jellege. Teljesen hiányzik az a hűtlen kezelésnél s a csalásnál, a szolgálati lopás és sikkasztásnál. Irodalmunk adottnak vévén az indítványi bűncselekmények rendszerét, inkább annak casuistikájával s perjogi oldalával foglalkozott. A magánvádnak a vádrendszerben annyira fontos és elvi állásánál fogva az irodalom figyelme inkább a magánvádra s az indítványi delictumok körüli szerepére irányult. Eljárási törvény hiányában az indítvány és a magáuvád kérdései nem voltak annyira tisztázva, mint ma. S különösen tisztázandók voltak az indítványi delictumokra vonatkozó perjogi rendelkezések. A következő lapok e háttérben maradt kérdéseknek szen- telvék: mik az okai annak, hogy egyes delietumokat nem hi229 1*
