Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
24 czéljával.* így pl. a biztosítás megtámadása a közlési kötelezettség megsértése miatt (474—475. §§.), a kártérítési kötelezettségkizárása vétkességből eredt kár esetén (477. §.), az élet- biztosítás megtámadása díjfiztés elmulasztása miatt (505. §. 3. p.) stb. De nem csak a biztosítási ügylet, hanem a szerződési jog szabályai alá sem vonhatók a javaslatunk által teremtett jogviszonyok. A javaslat ugyanis a munkás kártalanítási jogát akkor is megállapítja, ha a munkaadója a biztosítást elmulasztotta. Viszont utóbbinak a pénztár irányában fennálló kötelezettsége a közszolgáltatás jellegével bir és adó módjára behajtható. A javaslat tehát a kötelező biztosítás ere dményesebb keresztülvitelére kettéválasztja ezt— a gazdasági czélját tekintve eredetileg biztosítási szerződést; a munkaadónak közszolgáltatási kötelezettségét, a munkásnak pedig törvényes kártérítési jogát állapítja meg és az utóbbit az előbbitől függetleníti. Mint oly gyakran, úgy itt is a gyakorlati élet szükségletei megrepesztik az elmélet kereteit és nem férnek be az osztályozások szűk fiókjaiba. A kártérítésre kötelezett rendszerint a balesetbiztosító pénztár. Bendszerint — mondom — mert vannak esetek, midőn a károsult egyáltalán nem igényelhet kártérítést és viszont vannak esetek, melyekben a károsult nemcsak a pénztártól követelhet a törvényben megbatározott tarifáit kártérítést, hanem ezenfelül még a munkaadótól vagy megbízottjától teljes kárának megtérítését is. Végül az is előfordulhat, hogy a munkaadó a balesetpénztár által kifizetett összeget a pénztárnak megtéríteni tartozik. Ezek a combinatiók a vétkességi elvre vezethetők vissza. Az első csoportba azok az esetek tartoznak, a melyeknél a balesetet a munkás hibája vagy szándékossága idézte elő. Hogy a munkás dolus esetén kártalanítást nem követelhet, ez további indokolásra nem szorul. Hiszen a különben nálunk amúgy se ritka katonai csonkításokra a gépekkel dolgozó nagy* V. ö. Nagy Ferencz, Kereskedelmi jog 183. §. 5. j. és 197. §. 11. jegyzet. 24
