Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
2 2 túri igazgatóság a kétszeres járulékot, sőt egyéb biztosítékot is kívánhat, végül az építővállalkozónak az építés után esedékes tartozásaiért az építtető, a munka megrendelője is szavatol.1 A kártalanítási kötelezettség. A biztosítás czélja, hogy annak a munkásnak, kit foglalkozása közben baleset ért, volt keresetéhez arányosított ellátást, halála esetére pedig hátrahagyottainak segélyezést nyújtson. A baleset definiálását a törvény helyesen mellőzi és a gyakorlatra bízza.1 2 A kártalanításra csak üzemi baleset ad okot, de az üzemi baleset nem szorítkozik kizárólag az üzem helyére és idejére, hanem mindaz ide tartozik, a mi munkával és üzemmel összefügg.3 Ide tartoznak a munkába menésnél, illetőleg a távozásnál, a szünetek közben, átöltözködéseknél és az üzem érdekében tett úton előfordult balesetek.4 Az ipari betegségekről a javaslat nem intézkedik, míg a külföldi törvények expressis verbis is kizárják a kártalanítást. Az indokolás szerint az ipari 1 Ez a szabály talán túlszigorúnak látszik és csak oly gyakorlat által lesz ellensúlyozható, hogy a munkaadó mindaddig megtagadja a megrendelt munka kifizetését, míg a járulékok lefizetéséről meggyőződést nem szerez. 2 Épugy, mint kereskedelmi törvényünknek a biztosítási ügyletet szabályozó fejezete. Y. ö. Beck Hugó, Jogállam 1902. évf. I. füzet 26. 1. A baleset fogalma, és Curia 138/1901 v. sz. ítéletét. A 11. §. szerint: «A biztosítás tárgyát annak a kárnak jelen törvény értelmében való megtérítése teszi, mely a biztosított személyt üzemi vagy a jelen törvény 4. §-ában említett baleset folytán előforduló testi sérülés vagy halál által éri.» A javaslat máskülönben gondosan elkerüli a defmitiókat és ez a kivétel sem mondható szerencsésnek. A biztositás tárgya, mint jogi műszó többféle jelentéssel bir (1. Nagy F., Kereskedelmi jog 188. §.) pl. a svéd, dán stb. munkásbaleset biztosítási törvényekben a biztosítás tárgya gyanánt a sérülés, illetve a halál van megjelölve. A biztosított személyt pedig vagyoni kár csak testi sérülés által éri; halála esetén a hozzátartozók a károsultak. A 11. §. szövegezése tehát módosítandó, vágj' meghatározása mellőzhető. 4 Az indokolás a külföldi gyakorlat érdekes eseteit állította össze. Irányadó mindig a conerét eset és az üzemmel való okozati össze- függés. и
