Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
ад vényhez, ezzel tehát nem nyert megoldást. A fegyelmi törvény 10. szakasza a birót csak haszonszerzés vagy károkozás czél: jából elkövetett kötelességsértés esetében teszi felelőssé. De elintézetlen az a fő kérdés, amiért Deák az 1840. évi harczot megindította, hogy t. i. mi történjék azzal a független biróval a ki nem a megjelölt czélokból s nem is kötelességet, hanem magát a törvényt vagy a törvényhozás hatáskörét sérti meg ? Pedig a hatalomtól származó sértések közönségesen ilyenek lehetnek ? Deák eme nagy alkotmányjogi és szervezeti törekvésének az ő halála után volt egy utolsó stációja is. A bírói hatalomr nak teljes törvényes garantia alá helyezését utoljára büntető- törvénykönvvünk tervezetének 452. §-a próbálta meg. Ez büntetéssel fenyegette a bíróságok ama tagjait, a kik bírói hatáskörükön túlterjeszkedve a törvényhozás vagy a közigazgatás hatáskörébe tatozó intézkedéseket tesznek. A terv indoka világosan a független és felelősség nélkül való bírói hatalommal való visszaélések visszaszorítása volt. A szakaszt Kozma Sándor boldog emlékezetű főügyészünk is szükségesnek Ítélte; maga az intézmény megvan az idegen kódexekben is. És bizonyos hogy ezt az amúgy is már töredékes garantiális intézkedést az illetékességi összeütközések (1869: IV. t.-cz. 25. §-a) és a fegyelmi esetek elintézése nem oldotta meg. Deák Ferencznek nagy igazságszolgáltatási eszméje eme szakaszba zsugorodott össze s még ez a szakasz is végképen eltemetkezett a képviselőház akkori igazságügyi bizottságában! Az tehát, a miért Deák 1840-ben a nagy harczot elkezdette, csak részben nyert megoldást; leglényegesebb, államjogi tartalma máig is megoldatlan. Mindezekkel egyébiránt csak egy pillantást óhajtottam vetni a birói szervezet és büntetőtörvény amaz alkotmányjogi titkaiba, a melyeket Deák Perencz lelke végig megjárt. De része volt, sőt oroszlánrésze e hatalmas szellemnek az 1843. évi büntető javaslat megalkotásánál minden másban is. Deák Ferencz mint büntetőjogász is nagy volt. Említettem, hogy kiindulási pontja ebben is a rendi államszerkezet fokozatos szét- feszegetése volt, a forradalmi mozgalmak elkerülése mellett, a modern jogrendszerek gondos beillesztésével. A büntetőjog 188
