Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
18 legalább azzal akarta áthidalni az alkotmány eme szakadekát* hogy a javaslat készítésénél szorosan ragaszkodott a birák választásának elvéhez, valamint az esküdtszék intézményéhez. Azonkívül a politikai természetű bűnvádakat egészen ki akarta venni a közönséges bírói hatalom kezéből. Álláspontját e részben ama két becses különvéleményből ismerjük, a melyet az 1840: V. t.-cz. által kiküldött országos választmány végleges kodexszövege ellen többed-magával benyújtott. (Az aláírók közt kívüle ott van B. Eötvös József, Klauzál Gábor, B. Wenckheim Béla, Pulszky Ferencz és Beze- rédy István neve is.) Az esküdtszéket tudvalevőleg az orsz. választmány mellőzte. Ez ellen van irányozva 1843 márczius 15-én kelt különvéleménye, mely ebben a nagy kérdésben ma is fölötte becses jogászi dolgozat. 0 az esküdtszéki eljárás terhét a perbefogási eljárásra szerette volna fektetni. Tisztán kiérezhető, hogy a hatalom zaklatásai ellen keres már az eljárás küszöbénél biztosítékot s hogy az akkori független-birói garancziákban nincs bizalma. Azonfelül erősen hiszi azt, a mit az időmúlás csak nagy későn bizonyított meg, hogy az esküdtszéket nálunk nemzetivé is lehet tenni. Tudva van, hogy az alsóház az esküdtszéket el is fogadta, ellenben a felsőház a limine elutasította s az egész javaslat elbukásának okai közt körülbelől ez volt a legnagyobb. Deák azonban az eszméhez még a szűkebb sajtóesküdtszéki területen is híven ragaszkodott. Mint igazságügyminiszter siet a 1848: XVIII. t.-cz. által a sajtóvétségek egész területére behozott esküdtszék életbeléptetésével. Felügyelete alatt, sőt közvetlen közreműködésével készítette el Szalay László és Tóth Lőrincz az életbeléptetési és eljárási rendeletet, mely azonban foganatbavétel közben beleveszett a hadi eseményekbe. Kevesen tudják ma már, hogy Horváth Boldizsárnak 1867-ben életbelépt tett és egész korszakot átélt sajtóeljárási rendelete Deák Ferencz 1848. évi rendelete volt, majdnem eredeti alakjában. Az 1878. évi Btk. tervezésének első idejében Deák Ferencz a tervező Csemegi Károlytól a halálbüntetés eltörlésén kívül csak még az esküdtszék behozatalát követeli ismét. Csemegi, a ki ellenkező nézeten volt, kifejtette előtte, hogy az esküdt186
