Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Kenedi Géza: Deák Ferencz emlékezete [228., 1903]
12 A mai álláspontról nézve azonban még érdekesebb az a törekvés, a melyet vele együtt ama kor szabadelvű jelesei az úgynevezett modern jogoknak: a kereskedelmi, váltó- és.csődjognak, tehát a hiteltörvényeknek, később pedig a büntetőjognak a rendi szerkezetbe való beékelése végett folytatnak és 1840-ben részbeli sikerrel be is fejeznek. Ezek az új, európai jogintézmények világos hasznosságuk mellett valóban alkalmasak is voltak a régi jogrendszer lassú szétfeszegetésére. íme ilyen politikai czéloknak szolgált az önmagában is értékes magánjogi reform. A kezdés érdeme itt tulajdonképpen gróf Széchenyi Istváné, a kit Deák föllépésekor már a fórumon talált. Széchenyinek európai tájékozottsága életviszonyainál fogva nagyobb volt, mint Deák Ferenczé; magyar törvénytudása azoban jóval kisebb. A két nagy ember akkor egymást szerencsésen kiegészítette s az alsó- és felsőházban egyaránt ébren tarthatta a reformszellemet. Társaságunk egyik kitűnő tagja, Yécsey Tamás (Széchenyi és a magánjog, 1895.) külön is kimutatta, hogy Széchenyi mint vetette rá magát meglett férfikorában a jogtudományokra s mint állította föl először a Hitelben, utána többi műveiben a magánjogi reformok programmját is. Egyáltalán csodálatosnak tetszik, hogy ama kor jelesei a magánjogi törvények társadalmi és gazdasági hatásának milyen tiszta látásával voltak megáldva. Szemlélve az ő dolgaikat, szinte gyanúnk támad, hogy a mostani kor ezt a tisztán látást tőlük nem örökölte. Az elvont tudományosság fáklyája, sőt villamfénye mellett az élet és fejlődés belső dolgaiból nem látunk annyit, a mennyit ők láttak és megismertek, a mienknél sokkal, de sokkal szerényebb tudományos világítás mellett. A dogmatika túlságos művelése ekkor még nem nyűgözte le úgy az ítélet szabadságát és az elméletek felhői nem takartak el annyit a jogászok szeme elől. Széchenyi magánjogi programmja szinte szédítő vala, és ha szabad így szólani, még forradalmibb, mint Deák fölfogása. Az ősiség, a fiskalitás, a nemesi zárlat és az urbériség eltörlése, a birtokszerzési képesség kimondása, rendezett perjogi törvények, új váltójog, kereskedelmi jog, csődjog, telekkönyv* 180
