Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Baumgarten Nándor: A munkások baleset elleni biztosításáról szóló javaslat [224., 1903]
17 tosításra kötelezett munkás van alkalmazva. így értelmezem a javaslat szándékát, a mely különben az indokolásban (405.1.) is kifejezésre jutott. A 2-ik §. szövegezése nem zár ki minden kételyt, mert 15 pontosvessző által elválasztott alpontot tartalmaz és csakis a 15-ikhez fűzi a mondott feltételt (öt biztosítási kötelezett alkalmazását); emellett 12-ik pontjában az árú- és személyfuvarozási vállalatot említi, itten a biztosítási kötelezettek számának fölemlítése nélkül, míg 15-ik pontjában ismét a fuvarozási vállalatokról szól. A mennyiben tehát a legis ratiót itt helyesen magyarázom, a szöveg módosítandó és correctióra szorul az is, hogy a fuvarozó a 12. és 15. pontban, tehát ugyanabban a felsorolásban kétszer fordul elő. A 16-ik pont a gyárakat tartalmazza, a gyár fogalmát azonban az 1893: XXVIII. törvény 15. §-tól eltérően határozza meg, még pedig úgy, hogy a gyáraknak az elemi erő által hajtott gépeket, vagy hatósági engedélyhez kötött gőzkazánt használó üzemeket csak akkor tekinti, ha legalább öt munkást, máskülönben pedig, ha legalább húsz munkást foglalkoztat. Az eltérés tehát abban rejlik, hogy a mi javaslatunk az öt munkás alkalmazását mindig megkívánja, tehát a gyár fogalma szűkebb körre szorul, mint a 93-as iparfelügyeleti törvény szerint. Én a gyárnak ezt az újabb meghatározását nem találom szükségesnek, mert az 1893-as törvény terminológiájához nem alkalmazkodik. Az utóbbi terminológiáját pedig azért kell betartanunk, mert az ipar felügy elet körét határozza meg, melyet szűkebbre vonni nem czélszerű. E kifogásaim alapján, a melyek azonban nem a lényegre, hanem a formára vonatkoznak, a 2. §. oly szövegezését ajánlanám, hogy biztosításköteleseknek nyilváníttassanak az összes 20 munkást állandóan foglalkoztató üzemek és ezen kívül a legalább öt munkást foglalkoztató üzemek az 1—16. számú felsorolás alapján, melyben 16-ik gyanánt az elemi erő által hajtott gépeket vagy hatósági engedélytől függő gőzkazánt használó üzemek szerepelnének, így aztán a gyárnak újabb definitiója is fölösleges. Nagyon helyes, de méltányos is, hogy az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi üzemek nem vétetnek ki a törvény hatályai alól. Helyes, hogy a tervezet nem tesz különbséget állami és magánüzem között és méltányos, hogy 224 2 l
