Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Ferdinandy Gejza: Korona és monarchia [227., 1903]
12 ezeknek fejedelméről az osztrák császárról és a magyar királyról, akkor is, ha a kettő együttesen jelenik meg a külföld előtt a nemzetközi érintkezésben; vagy pedig ha Osztrák-magyar monarchiáról beszélünk, akkor oly államról beszélünk, mely egyszerre és oszthatatlanul minden részében osztrák is, magyar is, tehát államfeje is egy és ugyanazon fejedelmi méltóságot viseli, a mely egyszerre osztrák is, meg magyar is, de vagy császár, vagy király, vagy császár-király, de semmiesetre sem osztrák császár és magyar király. Ezzel szemben mit látunk? azt, hogy a míg ő felsége magát az 1868. évi november 14-iki legfelsőbb kézirat szerint az 1867. évi kiegyezésre való tekintettel ezentúl «Ausztriai császár, Csehország kir. stb. és Magyarország apostoli királya», rövidebben «Ausztriai császár és Magyarország ap. királya», megnevezésképen «Ő Felsége a császár és király» vagy О csász. és ap. kir. felsége» néven kívánta czímeztetni, tehát czímeiben az általa viselt mind a két fejedelmi méltóságnak, mind a két monarchiái hatalomnak kifejezést kívánt adni; addig ugyanott az uralkodása alatt álló mind a két állam együttes jelölésére, vagy a mint a legfelsőbb kézirat és pedig a két állam egymáshoz való viszonyát nem helyesen kifejezve mondja, az Ö uralkodása alatt alkotmányosan egyesült királyságok és országok összességének jelölésére, (a német szöveg szerint: «zur Bezeichnung der Gesammtheit aller unter Meinem Scepter verfassungsmässig vereinigten Königreiche und Länder») az «Osztrákmagyar monarchia» és az «Osztrák-magyar birodalom» kifejezéseket felváltva rendeli használni. Az 1868. évi november 14-iki legfelsőbb kézirat tehát önmagának mond ellent, a midőn a czímet az 1791. évi 10. t.-cz. elve alapján állapítja meg, az uralkodása alait álló két államot pedig mint egységes, minden részében egyidejűleg osztrák és minden részében egyúttal magyar monarchiának vagy birodalomnak, azaz nemzetileg kétszínű, de azért egységes állami alakulatnak rendeli nevezni. Az állami összetartozás és egység kifejezésére való törekvés ezen legfelsőbb kéziratban azonban nem csak abban jut kifejezésre, hogy a két monarchia, t. i. a magyar monarchia és az osztrák monarchia egynek és pedig osztrák156
