Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 28. kötet (224-230. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 28. (Budapest, 1903)
Ferdinandy Gejza: Korona és monarchia [227., 1903]
6 és felelőtlen, nem lehet a parlamenti vitákba bevonni, bevonták azokba a személytelen koronát. így történt ez nálunk is. A midőn az országgyűléseken királyi tényeket tárgyaltak, a korona tényeit kezdték emlegetni, nem a királyról, de a koronáról beszéltek, azaz a király személyét a korona neve alatt vonták be a parlamenti vitákba és ezen az úton divattá vált a királyt koronának nevezni. Csakhogy a korona fogalma nálunk nem azonos sem a királynak, sem a történelmi folytonosságában megszakítatlan királyságnak a fogalmával. Nálunk ugyanis a korona mint koronázási ékszer is csak mint szent korona, azaz mint szent István koronája ismeretes. Csakis ez a korona a magyar államhatalom symboluma s más korona nem magyar korona, más koronával nem lehet királyt koronázni s ha ez a korona elvész, az alkotmány a maga történelmi fejlődésében megszakad, királyt koronázni a mai értelemben többé nem lehet, mert abban rejlik a királyság ereje. De ez a szent korona nem a király, hanem az ország szent koronája, a mely nem önjogán illeti a királyt, hanem azon a jogon, hogy azzal a nemzet őt megkoronázta. Az ország szent koronája (Sacra Eegni Hungari® Corona) azonban nem csak koronázási ékszer és mint ilyen a magyar államhatalom symboluma, hanem közjogi fogalom is, mely a koronázási ékszertől, mint a magyar állam főhatalmának külső jelképétől vette nevét s mint közjogi fogalom jelenti a magyar államhatalmat és annak alanyát, vagyis magát a cselekvésképes souverain magyar államot egész szervezetével és erejével. Egykor az ország nemesei, ma az állam polgárai a szent korona tagjainak (membra sacrae Eegni Coronae) neveztettek, illetőleg neveztetnek, kiknek összessége az ország egész teste (totum corpus regni), mely az országgyűlésen van képviselve, a hol a szent korona tagjai részint személyesen, részint választott képviselőik által jelennek meg s a hol a király, mint a szent korona birtokosa, szintén megjelenvén, a szent korona egész teste (totum corpus sacra; regni Coronae) jelen van. A király csak ott gyakorolhatja a szent korona hatalmát, souverain formában, csakis ott juthat kifejezésre az államhatalom teljessége, csakis ott alkotható törvény, a hol a szent 150
