Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
10 visszaesés emelkedésének tudható be s a min főleg az először elitéltek helyes kezelésével lehet segiteni. Különösen aggasztó, hogy a fiatalkorú bűntettesek számának emelkedése az 1882—- 1897-ig terjedő időben 47• 1 o/o, holott a felnőtteké ugyanez idő alatt csak 39'7%. A fiatalkorú visszaesők számának szaporodása pedig annak a frappáns kijelentésnek helyeslésére indítja Seuffertet, melyet Liszt a rajna-vesztfáli börtönegylet 1900 okt. 18-iki ülésén tett: hogy t. i. ha a büntevőt futni hagyjuk, újabb bűnözésének valószínűsége csekélyebb, mint ha megbüntetjük, ennek okát azonban nem a végrehajtásban, hanem a törvényes rendelkezésekben találja. "Viszont egyes de- lictumok, így különösen a felség- és királysértési perek rendkívüli szaporodása Seuffert szerint a közönség criminális idegességére vezethető vissza, melynél fogva egyik denunciáns a másiknak adja kezébe az ügyészségi ajtó kilincseit. Mindenesetre figyelemreméltó, hogy mig Angliában utoljára 1824-ben emeltek ily delictum miatt vádat,1 addig a német birodalomban 1882—1897-ig az uralkodó megsértése miatt indított perek száma 371 és 622 közt váltakozik s évenként átlag 491.2 E jelenség ellenszeréül Seuffert az olasz btk. 124. §-ának8 utánzását javasolja. Egyebekben azonban a nagy büntetőjogi reform elhalasztását óhajtja mig több tapasztalatot gyűjthetünk s a vélemények jobban tisztázódtak. Sürgősnek Seuffert csak három törvényes intézkedést tart: 1. a büntetőjogi korhatár emelését, hogy iskolaköteles gyermek ne kerüljön fogházba, 2. a bíróság felhatalmazását, hogy a 14—18 éves fiatal koruakra nézve szabadon választhasson kényszernevelés és büntetés közt. Hogy pedig a biró helyesen választhasson, azt csak úgy érhetjük el, ha az előkészítő szolgálat alatt — miként azt már e sorok írója ismételten hangsúlyozta4 — gya1 Ekkor tette közzé John Hunt Byronnak «the vision of Judgement» czinrű költeményét, melyben a költő IV. György királyt gyalázta. 2 Seuffert i. m. 29. 3 «Per i delitti preveduti nei due precedenti articoli non si procede die dietro autorizzazione dei Ministro della Giustrizia nei casi indicati nell’art. 122. ...» Nálunk ez a tényleges gyakorlat. 4 A bűnügyi múzeumokról 9—10. old.; Büntetőpol. követelések 99—100. old. 10
