Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]

N'

a gyakorlati nehézségnek legalább elejét veszi. Bármiként vélekedjünk is a feltételes elitélés jogi természetéről,'*' a gyakorlati megoldás Németországban előreláthatólag simábban fog létrejönni, mintsem a 90-es évek elkeseredett küzdelmei remélni engedték volna.

Eredmények.

A német birodalmi gyűlésnek 1901 márcz. 21-én tartott ülésén Nieberding a birodalmi Justizamt államtitkára késznek nyilatkozott a btk. revíziójának kezdeményezésére. A revízió szükségét, mint láttuk, az összes irányok képviselői egyértelműleg hangoztatják s ha annak tartalmára nézve eltérők is a vélemények, abban azegyben úgylátszik egyetértenek, hogy az új kódex jobb lesz az eddiginél. Ennek a szokatlan élénkségnek a bölcs mérséklet hazájában, mely a politikai és jogi reformok terén egyaránt a «nur immer langsam voran» jelszavát követte, bizonyára egyéb oka is van. mint a büntetőtörvénykezésnek Európaszerte érzett fogyatékossága, egyéb czélja is, mint a kódex kisebb csorbáinak kiköszörülése. Bármily komplex természetűek is ez okok, annyit kétségtelenül megállapíthatunk, hogy azok közt a vezérszerepet a politikai motívum játsza.** Míg ugyanis a német polg. tvkv. már minden ízében az egységes birodalom alkotása, addig a btk., mely eredetileg az északnémet szövetségi btk. alakjában emelkedett törvényerőre, a XIX. század elején domináló napóleoni kódex elvén alapuló porosz törvénykönyv csekély mérvű átdolgozása, mely mint Van Calker mondja, nem volt alkalmas «eine systematische Entwickelung und Durchführung deutschrechtlicher Grundgedanken zu bringen». Hisz maga Friedberg a kódex teremtője oda nyilatkozot t, hogy az elfogadandó kódex nem századokra szól, sőt már rövid idő, talán öt év múlva czélszerü lesz azt gyökeres revi* így pl. legutóbb Kaarlo Ignatius (Zeitschrift XXIII. 250—268.) feltételes felmentésnek minősítette.

** Kronecker (Verhandlungen III. 241.) tagadja ugyan, hogy a jogászok többsége e nézetet vallaná s tartalmi okokra — így különösen a társadalmi büntettesi viszonyok változtatására helyezi a súlyt — de ezek méltánylása nem zárja ki az előbbi movens nagy erejét.

88