Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
30 hogy a kriminális aetiologiai kérdései csak a lélektan, nem pedig a statisztika segélyével oldhatók meg.1 A bűntett a társadalmi milieuben bekövetkező egyéni tünemény, melyhez a statisztika átlagasító módszerével hozzá nem férkőzhetik. Az egyetlen út, melyen eredményhez lehetne jutni, nézetem szerint, az egyes esetek megfigyelése s ú. n. törvények csak ezen eredmények synthesiséből nyerhetők. Ez, ha nem is megoldhatatlan feladat, miként Wach állítja, de semmiesetre sem egy btk. revisiója alkalmából, sőt nézetem szerint nem is egy ország tudománya által megoldandó, hanem internationális feladat.1 2 3 Némileg hasonló szempontok alá esik az a postulatum, hogy a btk. revisiója az összehasonlító büntetőjogi kutatást válaszsza második alapkövéül. Hogy a,z összehasonlító jogtudomány miből merítsen, bogy az összes kulturnépek btk.-ei és javaslatai, az ezekre vonatkozó tudományos feldolgozás és judicatura, sőt, mint Gerland helyesen mutat rá,8 a törvények belső értékéről tanúskodó külföldi statisztika is bevonandó a vizsgálódás körébe, erre nézve Liszt kimerítő fejtegetései4 * * bizonyára mindenkit meggyőznek, a ki eziránt még kétséget táplált, hacsak nemzeti önhittségének tudományos piedestáljáról a limine nem utasított el minden nemzetietlennek látszó törekvést. A kérdés csak az, minő eredmények menthetők az összehasonlító jogtudományból s ez eredmények miként alkalmazhatók ? Liszt két szempontot állít fel. Az egyik abban csú1 Teljesen egyetértek Wines-szel (Punishment and reformation London 1895. 267.) abban, hogy «the mere fact of sequence even if it is invariable is rather a hint than an explanation; it suggests the existence of a causal relation, but does not reveal the method by which the supposed cause operates to produce crime». 2 E módszer alkalmazásának példáját nyújtja — ha a tudományos alaposságtól egyébként távol áll is — Kellor Francziska : Experimental Sociology ez. munkájának Delinquents, kötetében (New-York, 1901.), valamint Dugdale a Jukes, fíibot a Crétién nevű családra vonatkozó vizsgálódásaiban, utóbbiak azonban, sajnos, csak egy tényező az átöröklés szempontjából. 3 I. h. 156. 4 Festschrift stb. 78—83. s már előbb a Strafgesetzgebung der Gegenwart I. к. bevezetése. зо
