Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Vámbéry Rusztem: A német btk. reviziója. I. Alapelv és büntetési rendszer [219., 1903]
“2 1 mérőeszköz alkalmatlan, nem szenvedhet kétséget s az igazságosság, melyet e mértékkel teremtünk, csak azért és csak annyiban igazságos, mert jobbat nem tudunk és a, mennyiben a közvélemény belenyugszik. Összemérni csak egyenlő minőségű értékeket vagy oly heterogén értékeket lehet, melyeknek közös értékmérője van. A talio életet élettel, fogat foggal mért, a compositio a szabott árak rendszere (Ihe- ring) — e sértett érdekek pénzbeli értékét állapította meg, de ha erőszakot vagy cselt, fajtalanságot vagy könnyelműséget szabadságban és pénzben értékelünk, úgy az igazságosság az érzések véletlenének játéka, mely más északon, mint délen, más falun, mint városban, más a biróság egyik, mint másik tanácsában. Kevésbbé érthetünk azonban egyet Seufferttel abban, hogy az igazságos megtorlás lehetőségét kizárja annak megállapíthatlansága: vájjon az elkövetett bűntény motívumaiból mennyi írható az egyéniségből fakadó s mennyi a társadalmi causák rovására. A mig ugyanis a bűnösség fogalmát, mint az elkövetett jogellenes cselekményért viselendő egyéni felelősséget fentartjuk, addig a repressio egységén sem üthet csorbát a determináló okok külömbözősége, melyek befolyását legfeljebb a büntetés kimérésére ismerhetjük el. Az enyhítő és súlyosító körülmények azonban ép úgy fakadhatnak az egyéni, mint a társadalmi causákból. A bűntettesen kívül fekvő motívumok fokozottabb jelentőségét a büntetés kimérésére csak azok állíthatják oda, a kik csak e szembeötlöbb determináló okokat ismerik fel s az egyéniségben a causalitústól független erőt látnak, melyre ez okok behatásukat gyakorolják. Ez azonban mit sem változtat Seuffert alaptételének helyességén, hogy a mig mérni nem tudunk, addig a büntetés mértékében ép oly kevéssé találhatjuk fel az igazságos megtorlást, mint a hogy az igazságos megtorlásban nem kereshetjük a büntetés mértékét. A mértékelés lehetetlensége ép úgy vonatkozik a bűnösségre, mint a büntetésre. Tagadhatatlan tény, hogy a büntetés hogy az emberek többségében a megtorlás ily érzést kelt, tehát a jog, hacsak a köz nagyobb érdekének védelmére nem szükséges, attól el nem tekinthet. 2J
