Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]

Weiss Ödön dr.: Igen helyesen! Ifj. Schulhóf Géza dr.: Hogy helyesen tette, azt nem merem állítani, mert igaz ugyan, hogy a 43:1. §. végbekezdése szerint «ha a semmiségi panaszra jogosultak a kir. ítélőtábla előtti főtárgyaláson mind jelen vagy képviselve voltak és va­lamelyikük semmiségi panaszszal élt, a kir. tábla az irato­kat közvetlenül a kir. Curiához terjeszti fel.» — De kérdem: teljesen bizonyos, minden kétséget kizárólag elfogadandó-e azon Tábla és Curia által egyiránt vallott felfogás, mely sze­rint a védő, a ki a vádlott nevében sem beismeréseket, de még csak elismeréseket sem eszközölhet, mely szerint a védő, ki a vádlott nevében külön meghatalmazás nélkül indítványi bűncselekmény esetén még csak eljárás megindítását maga után vonó indítványt sem tehet, képviselőnek és pedig min­den vonatkozásban teljhatalmú képviselőnek kell, hogy tekin­tessék ? És eleve tagadva, hogy így áll a dolog, kérdem : a törvény szerint perorvoslat beadására jogosultak közé a tör­vény 383. és 430. §§. kifejezetten a vádlottat nem vették be? S nem kell-e őt perorvoslat beadására a 383. §. II. b) pontja értelmében feltétlenül jogosultnak tekintenünk? — S ha, a mint ehez kétség sem fér, őt is perorvoslat beadására jogosult «férfiúnak» kell tekintenünk, minden semmiségi panasz be­adására jogosult egyén jelenlétében tartatott meg a főtárgya­lás, ha ő a táblai főtárgyaláson meg nem jelent? Hát mi jogon, mi czímen fosztják meg őt semmiségi pa­nasz jogától, ha erre a törvény utasítást nem ad? 2« XIII. 370. §., 427. §. 6. 1». és 8. bek., 387. §. 4. bek. 430. §. A «mindegy» mint ilyen. Adalékok ennek perjogi fogalmához. A 370. §. szerint a bíróság, ha azon nézeten van, hogy az esküdtek határozata alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdésnek lényegére nézve homályos, hézagos vagy ellentmondó, a kérdések megváltoztatása vagy kiegészí­tése mellett vagy a nélkül is felhívhatja az esküdteket, hogy határozatukat javítsák vagy egészítsék ki, illetve adjanak 161

Next

/
Thumbnails
Contents