Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]
18 lyett minden megszorítás nélkül mindenkor megilleti, ez önkényt foly. A Fabinyi-féle 320. §-ában fogadta el e szabályt; a B. P. pedig 383. §-ának П. b) pontjában. Azt, hogy sértett, a mennyiben a vádat hivatalból üldözendő bűncselekmény esetén nem kizárólag ő képviseli, vádlott terhére perorvoslatot be nem jelenthet, (63. sz. t. ü. h.) a fő- és pótmagánvádló közt különbséget nem vonó Csemegi-féle javaslatokban kifejezve nem találjuk ugyan, de legalább hiányzik az alkalom arra a szembekötősdire, melyet a 383. §. III. 2. a) és b) és a 430. §. második bekezdése, valamint a Curiának a budapesti kir. ítélőtábla 1901 május 3-iki össztanácsi értekezletein elfoglalt * álláspontját jóváhagyó határozatai teremtettek. Ha tehát — a mint én ezt kimutatni voltam bátor — Csemegi korában törvénykezés és törvényelőkészítő bizottság értsd ez alatt magát Csemegit — merőben a favor jegyében haladt és Fayer tanár úr, a mai teljes ülésnek az igen tisztelt elnöke, ennek daczára könyve 64. lapján mégis azzal vádolja a Curiát, illetve magát Csemegit, hogy minden alkalmat megragadott a törvénynek in pejus magyarázatára, kérdem, és azt hiszem jogos a kérdés-feltevés: hogyan? mikor? mivel ? VI. A szavazás. Nagyjában persze Ausztriában is a B. P.-ből ismert elvek uralkodnak. Különben a mi perrendünk sem fogadhatta volna el. Ám az osztrák bp. ismer számos más intézkedést, mely a f. d. elvét érvényre juttatja. A 20. §. a tanácskozás rendjéről szól. E szerint, ha a tanácskozásnál kettőnél több ellenvélemény van, úgy hogy általános többség egyik vélemény mellett sem szól, úgy a vádlottra nézve leghátrányosabb véleményre szavazók számát mindaddig kell a kevésbbé hátrányosakhoz hozzáadni, míg általános többség van. Szavazategyenlőség esetén pedig — minthogy négy biró szavaz az itélethozásnál és nem három — a vádlottra enyhébb vélemény tekintendő elfogadottnak. Nálunk nem intézkedvén a törvény, ha a három * Büntető Jog Tára XLIV. k. 201. lapon közölt cikkemben elég helytelenül helyeselt. 150
