Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)

Dombovári Schulhof Géza: A Favor Defensions elve és a Kir. Curia [221., 1903]

6

tartott elvnek a bűnperrend keretén belül való érvényesítése képezi mai előadásomnak a tárgyát.

II. A favor defensionis fogalma.

A favor defensionis elvének a szabatos meghatározására a bűnvédelem perjogászainál nem találtam. — Használják mindannyian, Glaser, Frydmann Marcell, Vargha Gyula és Ortlof ez elnevezést, a nélkül, hogy annak körét minden vonatkozásban egyiránt helyesen alkalmazható fogalommeghatározással megvonták volna. Hogy a gyakorlatban, a mint azt Menger Antal bécsi egyetemi tanár «Das bürgerliche Gesetzbuch und die besitzlosen Volksklassen» ez. rendkívül mélyre ható vizsgálódásai alapján megírt művének 27. lapján kimutatta, hogy — és pedig európaszerte — a favor gyakran r ^ csak a gazdag ember érdekeit, hogy ne mondjam «jogait» védi, 1 a ki ellen, ha, teszem azt fel, lopással van vádolva, bizonyítandó, hogy az idegen ingó dolog jogtalanul került birto- í kába — míglen a szegény vádlott, mintha a praesumptio boni viri szegény ember mellett nem is szólhatna, — maga tartozik bizonyítani, hogy igenis jogos úton került birtokába a nála talált ingó dolog, azt csak mellesleg érintem. Mindez elenyészően csekély joghátrányt jelent azzal a perjogi különbséggel szemben, mely, különösen a nem főbenjáró ügyeknek letárgyalásánál észlelhető, a midőn a gazdag vádlottéra értekezett és megjelenik az ügyét alaposan áttanulmányozó védőjével, a szegény vádlottárs pedig ugyanabban a perben védő nélkül jelent meg.

De térjünk a tárgyra! Mi az a favor defensionis?

Ha szabad gyártanom meghatározást: az in dubio mitius elvének a perjog keretén belül való érvényesítése, vagy, ha így jobban tetszik, az in dubio pro reo elvének megfelelően, ha vád és védelem mellett és ellen felhozható bizonyítékok és illetve érvek egyenlőek: minden valóban vitás (alaki vagy anyagi) jog- és illetve ténykérdésnek (В. P. 396. §. S. p.) a vádlott javára való eldöntése. A favor defensionis elve tehát köti a bírót a jogszabály-értelmezés és bűnösség megállapítás alkalmával, a mennyiben minden vitás kérdést a vádlott javára tartozik eldönteni, másrészt pedig jelent bizonyos perils