Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 27. kötet (219-223. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 27. (Budapest, 1903)
Lukács Hugó: A korlátozott beszámíthatóságról [220., 1903]
12 sunknak, cselekvésünknek kiséri az öntudat, hogy ezt megértsük. Az elmebajok egy nagy részénél a társítás öntudatos része eltolódott, megszűkült, vagy ellenkezőleg oly functiók, melyeket félig tudatosan (a német «Unterbevrustseimi-nal) végezünk el, lépnek előtérbe a beteg öntudatában. Az öntudatosságnak jele az emlékezés, a mely ezek szerint sokféleképen lehet alterálva. Kóros lehet végül maga a cselekvés, a mikor a hozzávezető reflexfolyamat kóros gátlással jár (mint a melancholiá- nál) vagy pedig ellenállhatatlan kényszerűséggel folyik le, mint az impulsiv cselekvésnél. Ezek azon legfontosabb kóros változások, melyeket a cselekvés lélektani processusa elszenvedhet. E nagyon is vázlatos leírásból kitűnik, hogy e reflexjelenség, bármilyen complicált is, egyöntetű, egységes. Egyes phasisait a philosophia a legkülönfélébb elnevezéssel illette, mint a milyenek, belátás, akarás, motiválás, itélethozás, de mindezek a posteriori mesterségesen csinált, inkább logicai definitiók, semmint oly egységes functiók, melyek a reflexfolyamattól elkülönítve, önállóak - nak lehetne tekinteni. A reflexfolyamat bármely rászán jelentkezzék is a normálistól eltérő kóros jelenség, a folyamat végeredménye, a cselekvés szükségszerűen kóros lesz. Hogy visszatérjek tehát Ziehen elméleti feltételere, hogy elmebeteg is követhet el bűncselekményt úgy, hogy a reflexfolyamatot a fennálló kóros lelki zavar nem befolyásolta, úgy ez elképzelhető a társítás végtelen variátiói között, de egy tényező : az érzelmi hangulat semmi körülmények között sem lehet normális az elmondottakhoz képest az elmebetegnél. Már most vonjuk le az elmondottakból a büntetőjogi következményeket. Ha Edvi Illés azt állítja, hogy az orvosi vizsgálati metho- dusok inductiv rendszere nem vezethet az akarat szabadságának megítéléséhez, úgy szívesen igazat adok neki. Nem is azt kutatja, hanem keresi, hogy a fent vázolt reflexfolyamat mely tényezői vannak kórosan elváltozva. Ha ilyent talált, úgy nem az akarat, hanem a cselekvés kóros voltát kell következetesen kimondania. Ennek demonstrálása mindig lehetséges lesz a cselekvésből magából, mely disharmoniában lesz a folyamat 104
