Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
91 utalt, hogy az a Btk. 92. §-a tulajdonképen nem is általános jellegű panaszpont; a 92. §. nem érinti a Btk. 66. és 72. §-ait, a kísérleti és a segédi §-t.* A midőn tehát panaszkodik a vádlott a tekintetben, hogy a 92. §-t nem alkalmazták, holott kellett volna alkalmazni, és a Curia arra a meggyőződésre jő, hogy a vádlottnak nincs igaza abban, hogy a 92. §-t alkalmazni kellett volna, de igenis le kellett volna szállítani a büntetést kísérleti czimen, mert a kísérlet távoli, vagy segédi czimen, mert a segédi részesedés nagyon jelentéktelen: akkor, ha a petitum köt, a Curia nem segíthetne, mert a Curia csak a 92. §. révén nyúlhatna az ítélethez. Tehát a valót ismét nem létesíthetné, hanem kénytelen volna olyat mondani, a mit maga sem hisz, azt t. i., hogy fenforognak személyi enyhítő körülmények, holott ezek hiányzanak s a cselekménynek tárgyi jellege más. A Curia tehát itt is abba a colli- sióba hozatott, hogy vagy köti magát meggyőződéséhez, és akkor nem segíthet, vagy ha segíteni akar, meggyőződését meg kell tagadnia. Sohasem helyes a bíróságot ily helyzetbe juttatni. Fiatal barátom még egy pontra utalt; arra t. i., hogy a Btk. 87. §-ánál ugyanez az eset forog fenn. Tudjuk, hogy a 87. §. azt mondja, hogy ha a tettes akkor, a midőn a bűn- cselekményt elkövette, a 20-ik évét még nem haladta meg és a cselekményre halálbüntetés vagy életfogytig tartó fegyház van megállapítva: ezen esetben a két büntetési nem egyike sem alkalmazható; a törvény azonban nem mondja meg, hogy helyébe mi teendő. Ha tehát a vádlott a miatt panaszkodik, hogy reá nem alkalmazták a 92. §-t és a Curia ismét azt hinné, hogy nem a 92. §. nem alkalmazása miatt kell változtatni, hanem tárgyi indoknál fogva, a Curia ismét alig tehetne valamit. T. teljes-ülés! Ezekkel ki akartam azt mutatni, hogy akár- mint forgatjuk a dolgot, a 92. §. mint petitum nem kötheti a a felső bíróságot; az semmi egyéb, mint egy panasz, a melynek folytán a Curia az ítéletet részben megsemmisíti, az anyagi jog szempontjából felülvizsgálja az ügyet s meghozza a megfelelő ítéletet. * L. Dr. Lengyel Aurél, Jogt. Közi. 1903. 3. sz. 91
