Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
73 által legalább részben van megkötve, és a kinek szakképzettségében legalább némi garantiát találok arra nézve, hogy az esetemet helyesen fogja fel és hogy ha a biró akar igazságos lenni, igazságosan fog is elbíráltatni.» De ennek az egész dolognak és ennek az egész vitának ma, már legalább a most fennálló BP.-sal szemben és akkor, a midőn csak arról van szó, hogy miképen érvényesül a gyakorlatban és hogy miképen vált be eddig, miután csak erről van szó: azt hiszem, nem lehet létjogosultsága. Áttérve már most az esküdtbiróság mai hatáskörére: ha azt keressük, hogy az a hatáskör helyesen van-e megalkotva, hogy vájjon helyesen vannak-e megválasztva azok a büntetendő cselekmények, a melyek az esküdtszékre vannak bízva, megvallom: bizonyos irányokban aggályt kell táplálnunk. így: Ha azt látjuk, hogy épen legfontosabb érdekeink azok, a melyek szakavatlan bírákra vannak bízva: és ha másrészről azt látjuk, hogy egy kis jelentéktelen, de nyomtatvány útján elkövetett sértés esetén, egy apró becsületreparatura esetén, a mely onnan állott elő, hogy Schwarcz Weiszt nyilvánosan a lapokban, nem tudom minek mondotta, vagy megfordítva, szak- biróság dönt, akkor önkénytelenül arra gondolunk, hogy talán nagyobb méltatást igényeltek volna azok az ügyek, és talán inkább azok az ügyek lettek volna szakbírókra bizandók, a melyek a mi életünkről, a mi nyakunkról döntenek. Hanem hát talán onnan van ez, hogy ezek elbírálásához szükséges a legkisebb tudás. De akkor meg más tekintetben vannak aggályaim. Hiszen a becsület képezi legféltettebb kincsét az embernek — annyira elkopott már ez a mondás, hogy szinte nem is igen merem használni — ez még az életnél is — mondják drágább, miért nem bíztuk a becsület védelmét, és miért nem a becsület védelmére szolgáló leghathatósabb társadalmi eszköz jogos vagy jogellenes használatának elbírálását az esküdtszékre ; miért nem bíztuk a párbajok elbírálását az esküdtszékre ? (Felkiáltások: Van külön becsületbiróság!) Hiszen az a baj, hogy külön becsületbiróságot kell minden egyes esetben alkotnunk. Szégyenfoltja ez a mi törvényünknek, nem lehet mást mondani. Azért, mert a törvény «legféltettebb kincsemet» nem ké73
