Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Az új bűnvádi perrendtartás a gyakorlatban. A Magyar Jogászegyletben 1902. deczember 13-tól 1903. január 17-ig folytatott vita [211., 1903]
66 melyek a fötárgyalási jegyzőkönyv hiányosságával járnak, ma is fennforognak. Különösen arra térek itt ki, hogy nemcsak a törvényszék előtti főtárgyalást kell figyelembe venni, hanem az apróbb ügyekre vonatkozó járásbirósági tárgyalásokat, a melyekre nézve a felebbezési indokok beadására három napos határidő van hagyva, a midőn még a jegyzőkönyv kész sem lehet, tehát nincsen módjában sem a védőnek, sem más érdekeltnek tulajdonképen megnézni az anyagot, mert hiszen ott 15—20 tárgyalást végeznek el egy délelőtt. így áll elő az az eset, hogy egészen más dolgok, más körülmények kerülnek bele a főtárgyalás jegyzőkönyvébe, mint a minőknek tulajdonképen ott lenniök kellene. Ügyészi körökből hallottam, hogy azóta, a mióta a főügyész revideálja a kir. ügyész jogorvoslatát az elsőfokon, tapasztalták, hogy azokat a jogorvoslatokat, a melyeket a kir. ügyész bejelentett, ha a főügyész visszavonta, az a főtárgyalási jegyzőkönyv alapján történt s a midőn ebből vita támadt, a melynek során megnézte maga a kir. ügyész is a jegyzőkönyvet, azt mondotta: hogy azon kellett volna csodálkoznia, hogy ha vissza nem vonta volna a főügyész a jogorvoslatot, mert nem ez, és nem ekképen történt, mint a hogyan a jegyzőkönyv visszaadja. Nézetem szerint ezen a bajon lehetne segíteni. Ha már nem lehet keresztülvinni azt, hogy a főtárgyalás egész anyaga gyorsírással vétessék föl — mert ezt ez idő szerint lehetetlen keresztülvinni — legalább azt kellene megtenni, a mit megtesznek civilis ügyekben a törvényszéki szóbeli tárgyaláson, hogy t. i. maga a tanuhallga- tás — ha már a felek előadásai nem is, mert hiszen azok többnyire reprodukálhatók a felső fokon — vétessék bele lényegében meghatározott, illetve diktált szövegben olyképen, hogy a midőn a tanú kihallgattatott, a tárgyalásvezető elnök állapítsa meg, hogy ez és ez kerüljön bele a jegyzőkönyvbe. Ezt el lehet rendeleti utón érni és ezáltal a felebbezési fok azon eljárása sokkal inkább alapítható a valóságra és arra a hűségre, a melylyel így a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza az egész tárgyalás anyagát, mint egyébként. Közbevetőleg meg kell itt említenem azt a parallel első fokot, a melyet a vádtanács intézményével vitt bele a BP. a joggyakorlatba. Sajnálattal jelentem ki, hogy daczára annak, hogy a legtöbb ol(Ш
