Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 26. kötet (211-218. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 26. (Budapest, 1903)
Halász Sándor: A cheque törvényes szabályozása [213., 1903]
2;-} hogy a cheque fizetés gyanánt (zahlungsstatt) és nem fizetés végett (zahlungshalber) adatik, vagyis szerinte a ehequeügy- letben novátio foglaltatik. A cessio elméletével azonban több rendbeli jogi és gazdasági momentum állítható szembe. A nélkül, hogy a cessio jogi természetének fejtegetésébe bocsátkozni akarnánk, elég csak arra utalnunk, hogy a chequenél az adósnak azt a passivitását, mely a cessiónál jelentkezik, lévén ez a hitelező követelésének szerződésszerű átmenete egy harmadikra, az adós közreműködése nélkül — nem konstatálhatjuk, sőt ellenkezőleg a cheque kibocsátása mindenkor az utalványozott előzetes beleegyezésétől függ. Az utalványozott nem azért van kötelezve a fizetésre, mert hitelezője rá utalványoz, hanem azért, mert arra magát szerződésileg előzetesen kötelezte. De gyakorlatilag sem igazolható ezen theoria, mert az a felfogás, hogy a cheque fizetés gyanánt és nem fizetés végett adatik, kivéve azon esetet, a midőn a felek az előbbi értelemben kifejezetten megegyeztek,téves és rendes körülmények közt nem felel meg a felek akaratának. Nevezetesen a chequebirtokosnak nem jut eszébe, hogy a cheque vétele által követelését máris törlesztettnek tekintse s különösen, hogy jogi helyzetét az alapügyletről való lemondás folytán a kibocsátóval szemben rosz- szabbítsa. A cessio elmélete, ha helyt állhatna, kétségkívül sok controvers cheque) ogi kérdés megoldását tenné minden nehézség nélkül lehetővé. így a chequebirtokos közvetlen kereseti joga az utalványozott ellen; a cheque visszavonhatlan- sága; a csődnek, a halálnak, a kibocsátó szerzőképessége megszűntének a dishonorálási okok közül való kikapcsolása, mind természetes következményei lennének a chequeügyletnek. A tervezet, midőn az utalványi theoriát tette magáévá, a cheque jogi constructiójánál ezen okirat gazdasági rendeltetését s azon tényleges viszonyokat vette alapul, a melyek közt a cheque tulajdonképeni functiója érvényre jut. A che- quet a modern forgalom szükségletei teremtették meg s valóban czéltévesztett vállalkozás volna ezt a sajátos jogi alakzatot minden áron a meglévő jogi formák egyikébe vagy másikába beleszorítani akarni. A chequeből eredő jogviszonyok rendezésénél a tervezet első sorban a chequeügylet valódi tartalmából s az azt közve153
